MÁNDYSULI

tanárok a megújulásért

 

 

1. fejezet - Az IKT kompetencia alkalmazása a földrajztanításban

1. I. Bevezetés

Az iskola feladata, hogy a tanulókat felkészítse arra, hogy megtalálják helyüket a társadalomban. Pár éve még azt mondtuk, ipari társadalomban élünk. Észre sem vettük, s már az információs társadalomban találtuk magunkat, amelyben egyre nagyobb teret hódít az informatika és a kommunikáció. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megváltoztatják az oktatás módszertanát és az eszköztárát. A számítógéppel segített tanítás-tanulás módszere új lehetőségként és igényként jelenik meg az oktatásban és ezen belül a földrajztanításban is.

Az ehhez szükséges tudás olyan gyorsan változik, hogy az alapoktatás során megtanulhatatlanná válik. Következésképp szükségessé válik a közoktatáson kívüli tudásszerzés, tudásépítés készségének kialakítása, az egész életre kiterjedő (élethosszig tartó tanulás=LifeLong Learning + az élet minden területére kiterjedő tanulás= Lifewide learning) elsajátítása. Az élethosszig tartó tanulás képessége további készségekből tevődik össze. Ezek közé tartozik többek között az idegennyelv-tudás, valamint az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) kompetencia. Az IKT lehetővé teszi a legfrissebb tudományos eredmények és az információk gyors elérését, használatával a tanulás felfedező élménnyé válik.

A földrajztanításunkban tartalmi és módszertani megújulás van folyamatban.A komplex digitális taneszközrendszerek, tudásbázisok megléte új utakat nyit meg a számítógéppel segített földrajztanításban.

A jó pedagógusnak a szakmai, pedagógiai, pszichológiai és oktatástechnológiai ismereteken túlmenően, birtokában kell lennie a legmodernebb információs és kommunikációs technológiáknak, annak érdekében, hogy oktató-nevelő munkájukat a mai kor igényei szerint el tudják látni.

Ezen készségek elsajátítására A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – Az IKT kompetencia alkalmazása a földrajztanár munkájában című tanárképző kurzus során adódik lehetőség, mely kurzus a saját fejlesztésű, többszörös díjnyertes FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET-en¹ (http://netszkozkeszlet.ektf.hu) alapul.

A kurzus új, a földrajztanár számára olyan testre szabható, dinamikus, interaktív tanítási technikát nyújt, amely a megújuló tanítási-tanulási módszertani követelményeknek is megfelel. Minőségi változást jelent továbbá az elektronikus oktatási anyagok, szemléltetőeszközök előállítása terén is. A kurzus célja továbbá a fontosabb földrajzos internetes oldalak, digitális taneszközök elérése, tanulmányozása, alkalmazása a földrajzórára történő felkészülésben és a földrajzórán. Törekvés a megváltozott tanulási környezet alkalmazásának megtanulása, a hálózat alapú földrajztanítás elsajátítása, interaktív szoftverek kiválasztása, alkalmazása a földrajz órán. Minden gyakorlat rövid (5-7 perces) bevezető tanári magyarázattal kezdődik, ahol a tanár az adott eszközökről és azok tanórai használatáról tart ismertetőt, és bemutatja az eszközt a nEtSZKÖZKÉSZLET-ben. Ezután a tanárjelöltek változatos munkaformában oldják meg a feladatokat, amelyek lehetnek egyszerű információkeresési, összetett gondolkodtató és alkotó projektfeladatok. A feladatok elvégzése után a diákok beszámolnak társaiknak az elvégzett munkáról. Az óra végén a tanár értékeli a hallgatók munkáját. A tanári bevezetőt és a diákok feladatait, illetve a rendelkezésre álló időt a tanulók PowerPoint-prezentáción követhetik nyomon. A tantárgy időterve: tizenkét hét, heti kilencven perc.

A tanítási órán a PowerPoint-prezentációban használt ikonok:

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET jelölése:

A munkaformák jelölései:

1. Tanári előadás:
2. Keresés a nEtSZKÖZKÉSZLET-ben:
3. Egyéni munka:
4. Páros munka:
5. Csoportmunka – Kreatív projektmunka:
6. Beszámoló a társaknak:
7. Rendelkezésre álló idő jelölése:

2.

2.1. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

1. A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET honlap bemutatása
2. Földrajzos internetes oldalak tanulmányozása. Ismerkedés magyar és külföldi internetes oldalakkal, tudásbázisokkal, virtuális eszközkészletekkel, földrajzos portálokkal, hírportálokkal.
3. Digitális képek, földrajzi témájú ábrák, illusztrációk tanulmányozása, letöltése a földrajzórához
4. Térképek. Térképészeti alapismeretek, térképforrások az Interneten. Légi és űrfelvételek tanulmányozása, letöltése. GPS a földrajzórán. Digitális menetrendek tanulmányozása és használata. Webkartográfia. Digitális térképek tanulmányozása, letöltése. Vaktérképek, domborzati térképek, tematikus térképek tanulmányozása, letöltése. Webatlaszok használata. Interaktív térképkészítés. Útvonal és helykeresők tanulmányozása és használata. Térinformatika és földrajztanítás. Térképes játékok a földrajzórán
5. Forgalomban lévő, földrajzi tartalmú multimédiás CD-k, interaktív szoftverek tanulmányozása
6. A digitális tábla bemutatása, tanulmányozása, alkalmazása a földrajzórán. Feladatok megoldása és készítése a digitális tábla alkalmazásával.
7. Ismerkedés magyar és külföldi elektronikus könyvtárakkal és adatbázisokkal. Adatok gyűjtése a földrajz órához elektronikus adatbázisok felhasználásávalVirtuális enciklopédiák, egyéb földrajzi témájú lexikonok információs oldalainak a tanulmányozása, alkalmazása a földrajz órán.
8. Ismeretterjesztő könyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok információs oldalainak, szakcikkek gyűjteményének tanulmányozásaInformációkeresés a geográfia különböző tudományágaihoz kapcsolódó honlapokon.
9. Videó-klipek, animációk, zenei anyagok tanulmányozása, keresése, letöltése a földrajzórához
10. Ásvány és kőzetgyűjtemények az Interneten. Digitális ásvány- és kőzettárak tanulmányozása, képek letöltése a földrajz órához. Digitális földrajzi feladatlapok és játékok tanulmányozása.
11. Digitális óratervezetek, földrajzi tanulmányi kirándulástervezetek, szakköri és erdei iskolai programok tanulmányozása
12. A földrajztanár számára nélkülözhetetlen tantervek, dokumentumok, pedagógia témájú honlapok információs oldalainak a tanulmányozása
13. A számítógéppel támogatott földrajzóra megszervezése az általános-, és középiskolában. Forgalomban lévő, földrajzi tartalmú interaktív szoftverek kiválasztása, alkalmazása. FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET alkalmazása a földrajzórán. A számítógéppel támogatott földrajzóra óratervezetének és saját készítésű Elektronikus eszközkészlet bemutatása

2.2. A kurzus teljesítése során megszerezhető tanári kompetenciák

A gyakorlat jellegéből, céljaiból, tartalmából, módszereiből (munkaformák, feladattípusok) eredően a felsorolt összes tanári kompetenciát fejleszti. A gyakorlaton alkalmazott munkaformák (csoportmunka, kollaboratív munka, alkotó projektmunka) különösen elmélyítik a tanárjelöltben a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése iránti elkötelezettséget, hozzájárulnak az ehhez szükséges tanári kompetenciák és technikák kialakulásához.

2.3. A kurzus teljesítése során megszerezhető szakmai kompetenciák

A magyar és külföldi internetes oldalak, tudásbázisok, virtuális eszközkészletek, földrajzos portálok, hírportálok tanulmányozása elősegíti, hogy a hallgató rendelkezzen széles körű, a mindennapi a mindennapi életben hasznosítható földrajzi környezeti tájékozottsággal. A geográfia tudományágai „eszköztár” tanulmányozása segíti a komplex látásmód kialakulását, és képessé teszi a tanárjelöltet arra, hogy tudásrendszerében alkalmazni és integrálni tudja a földrajzi tudományága ismeretanyagát. Az eszköztár egésze, kiemelten a térképes oldalak, a képek, ábrák videóklippek, animációk tanulmányozása, alkalmazása a munkában a vizuális intelligencia fejlesztéséhez járul hozzá. A földrajztanár számára nélkülözhetetlen tantervek, dokumentumok, pedagógia témájú honlapok információs oldalainak a tanulmányozása képessé teszi a diákot arra, hogy legyen képes tantárgyi programok elkészítésére.

A kurzus teljes tartamából következően, képessé teszi a tanárjelöltet arra, hogy a földrajztanításban alkalmazni tudja az elektronikus információs- kommunikációs technikákat (többek között a GIS-t; lsd. Térképek tanulmányozása) kiemelten a hálózat alapú tanulást.

A kurzus az említett tanári és szakmai kompetenciákon kívül a következő kompetenciákat fejleszti: proaktivitás, kollaboratív munkavégzés képességei, kommunikáció, információfeldolgozás képessége, kifejező készség, lényegkiemelés, kreativitás, stratégia felállítása, tanítványok motiválása, kritikus szemlélet, munkához való hozzáállás, térszemlélet

II. Leckék, foglalkozások

3. 1. A SZÁMÍTÓGÉP MINT TANESZKÖZ

3.1. 1.1. Új igények a földrajz tantárgy taneszköz-ellátásában: digitális taneszközök – multimédiás programok

Az oktatási miniszter 23/2004. (VIII. 27.) sz. OM rendelete először foglalkozik a nem papír alapú taneszközökkel, az audiovizuális és az elektronikus információhordozókkal, valamint egyéb online digitális tananyagokkal.

A klasszikus demonstrációs és audiovizuális szemléltető taneszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában viszonylag egyszerű, mert alkalmazását a tanár irányítja. Amikor a hagyományos audiovizuális szemléltetést alkalmazzuk, különböző lejátszókészülékre van szükségünk, hogy a többféle információhordozót meg tudjuk jeleníteni. A hagyományos médiumok kombinálása körülményes, nehezen kivitelezhető.

A digitális taneszközök – multimédiás programok – nagyon sok segítséget nyújtanak a földrajztanárnak abból a szempontból is, hogy alkalmazásával nem kell minden egyes szemléltetőeszközt bevinni a tanterembe. A számítógéphez csatlakoztatott projektor segítségével a tanulók kivetítve láthatják az előkészített szemléltetőanyagot.

Sok iskolában kevés falitérkép áll rendelkezésre, és ezek is többségükben a Föld, illetve a kontinensek domborzatát, Magyarország domborzatát és közigazgatását ábrázolják. A számítógép segítségével kiküszöbölhetjük ezt a hiányt: olyan tematikus térképeket is bemutathatunk a tanulóknak, amelyek az egyes kontinensek, országok éghajlatát, állat- és növényvilágát, ásványkincseit, mezőgazdaságát, iparát ábrázolják (Pajtókné 2005).

Az interaktív multimédiás programok helyettesítik az applikációs táblát. A táblai rajzot felválthatják azok a rajzok, amelyeket a különböző grafikai programokban lehet elkészíteni (Paint, Adobe Photoshop, CorelDraw). Az ilyen rajzoknak a legnagyobb előnyük, hogy sokkal igényesebbek, és bármikor újra bemutathatók, a tanárnak nem kell újra lerajzolni. A tellúriumot és a földgömböt lehet helyettesíteni a csillagászati alapismeretek oktatását segítő CD-ROM-mal vagy akár az internet segítségével.

A számítógép alkalmazásával sokkal egyszerűbb a hangfelvételek és a mozgóképek bemutatása. Ehhez szükség van azonban arra, hogy a felvételek elektronikus formában álljanak rendelkezésre. A szkenner segítségével képeket, diapozitíveket digitalizálhatunk, ezzel alkalmassá válnak a számítógépes bemutatásra. Előnye, hogy az iskolában meglevő központi diacsomagokat is fel lehet használni a továbbiakban, valamint a tanár által készített fényképek is egyszerűen bemutathatók.

A tanulás eredményéről visszajelzést adó (interaktív), önálló tanulást segítő információhordozó taneszközök leggyakoribb képviselői oktatógépekkel vagy számítógéppel működtetett programok², CD-ROM formájában vagy a hálózaton elérhető digitális tananyagok, multimédia oktatórendszerek – komplex taneszközök.

3.2. 1.2. Számítógéppel támogatott földrajzóra megszervezése az általános és a középiskolában

A számítógépek elterjedésével egyre több iskolában és otthonban válnak elérhetővé a multimédiás alkalmazások és az internet használata. A földrajztanár hozzájárul tanítványai fejlődéséhez, az oktatás megújulásához, ha az IKT-technológiát beépíti szakmai munkájába. Ennek azonban több összetevője (sőt buktatója is) van.

Mire figyeljen a tanár a számítógéppel támogatott földrajzóra megszervezésekor? Hogyan fogjon hozzá az első látásra bonyolultnak tűnő munkához? Hogyan viselkedjen az új tanítási szituációban? Hogyan keltse fel és kösse le tanítványai figyelmét az új módszerek alkalmazása során? Milyen munkaformát válasszon a tananyag feldolgozásához? Milyen feladatokat adjon tanítványainak, hogy élményszerűvé varázsolja a tanítási órát?

A számítógéppel segített tanulás három erőforrásból táplálkozik (Fehér 2003):

1. humán erőforrások,
2. technikai eszközök,
3. módszertani faktorok.

A humán erőforrásokat a tanár és a tanulók jelentik. A tanár akkor tudja eredményesen alkalmazni a számítógépet, mint taneszközt a tanítás folyamatában, ha birtokában van az IKT készségeinek (szakképzés vagy önképzés útján megszerezte azokat az ismereteket, amelyek a modern technológiák használatához szükségesek)³. A számítógépes eszközök technikai használatára vonatkozó készségeken túlmenően a tanárnak gyakorlottnak kell lennie az információk keresésében, feldolgozásában és azok értékelésében is⁴.

Tanítványaink beleszülettek az információs társadalom közegébe. A ránk nyomasztóan ható információáradat számukra természetes. A számítógép használata életük részévé vált. „A tanár személyisége, kisugárzása pótolhatatlan. A ’felpörgetett világ’ gyermekei figyelmének lekötése azonban egyre nagyobb feladat. A számítógép képes hozzájuk szólni, hiszen számukra oly természetes eszköz: mindennapjaik elemi része. A számítógéppel (is) szólni annyit tesz, mint egy számukra szokványos és közvetlen „nyelven” elmesélni, amit tudunk, ill. fontosnak tartunk” (Kormos 2003).

Az alkalmazható technikai eszközökről a taneszközökről szóló fejezetben (3.) már írtam. A választható és kombinálható taneszközök palettája rendkívül színes. Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a számítógépes eszközök elavulásának ideje rendkívül gyors. Minimális konfigurációval⁵ futtathatjuk a jelenleg elérhető multimédia CD-ROM-ok nagy részét, futtathatunk HTML alapú tananyagokat, böngészhetjük az internetet, esetleg MPEG-1 formátumú videofilmeket is lejátszhatunk. Ma már alapkövetelmény az internet hozzáférési lehetőség. Hatékony háttértámogatási lehetőséget rejt magában az iskolai intranethálózat, amely oktatási és kommunikációs feladatokat is betölthet. Ideális konfigurációjú számítógéppel⁶ speciális feladatokat is elláthatunk (video- és hangdigitalizálás, multimédia-alkalmazások készítése stb.).

A megváltozott tanulási környezetben (számítógéppel segített tanulás során) megváltoznak a tanár által alkalmazott módszertani eszközök is. Átalakul a tanár és a tanítvány szerepe a tanítási folyamatban. A hagyományosnak mondható frontális óravezetés során a tanár van a középpontban (oktat, számonkér, értékel), a diák pedig csendben ül és hallgat. A frontális, osztályszintű tanítás a tanulóknak kevés sikerélményt ad. A tanulásra vonatkozó olyan inspirácó, amely az óra alatti lelkes részvételen alapul, sokkal célravezetőbb és maradandó értékű. A tanulóknak ne csupán az osztályzatért kelljen teljesíteniük, hanem saját maguk is akarjanak tanulni (Pajtókné 2005).

A komplex médiarendszerekkel támogatott oktatásban a tanuló van a középpontban, aktívan járul hozzá saját tanítási-tanulási folyamatához. A tanulók aktivitása növekszik, ugyanakkor a tanár aktivitása is változik, a magyarázásra fordított idő csökken. A tanulók szempontjából ez azt jelenti, hogy az idő lerövidül, ami arra volt szánva, hogy csendben üljenek és hallgassanak.

A munkaformák variációja változatossá teszi a tanítási órát. A számítógéppel támogatott szemléltetés előnyeiről, lehetőségeiről már a komplex taneszközökről írt fejezetben szóltunk (3.2.). Ha ki akarjuk használni e modern taneszközök nyújtotta lehetőségeket az operatív tudás fejlesztésében, akkor adjunk olyan feladatokat diákjainknak, amelyeket egyéni, esetleg páros munkában oldhatnak meg. Ez utóbbi azért is előnyös, mert ha angol nyelvű honlapot, tananyagot, információt kell tanulmányozniuk, kiküszöbölhetjük a nyelvi nehézségekből adódó akadályokat. Csoportos (kooperatív), projektmunkát is tervezhetünk tanítványainknak. A tanulók ilyenkor 4-6 fős csoportokban kapják meg a feladatot, s utána egyénileg dolgoznak egy-egy feladat megoldásán, amelyet maguk osztanak fel. A munka során a tanár tanácsadóként segít (válaszol, ösztönöz, értékeli a haladást); egyénileg is odafigyel a tanulóra. A projektmunka elmaradhatatlan, befejező része a bemutatás, ami PowerPoint-os vagy html alapú weboldal reprezentációja révén valósulhat meg. A tanár a bemutatóhoz kapcsolódva értékeli tanítványai munkáját, ami kiterjed a munka menete során tanúsított együttműködő tevékenységre, az elvégzett egyéni, ill. csoportos munkára és a munka eredményére is. Így a hangsúly nemcsak a megszerzett ismereten van, hanem az ismeret megszerzéséhez vezető úton is. A csoportos projektmunka fejlettebb változata a kollaboratív munka.

A feladatok lehetnek egyszerű információkeresési vagy összetett problémamegoldó feladatok. A világháló legegyszerűbb felhasználási lehetősége a tanórán a webutalás. Ilyenkor a diákok megkapják a tananyaghoz kapcsolódó honlapcímeket, és ezekről az oldalakról hozzájuthatnak a témához kapcsolódó további információkhoz. A keresendő információ lehet elméleti (szöveges, adatokkal megjelenített) és/vagy a tananyag illusztrálását lehetővé tevő ábrák, képek, szimulációk, mozgóképek vagy interaktív oktatóanyagok stb.

A tanulók készíthetnek webtanulmányt (WebQuest) is. Ilyenkor részben vagy teljes egészében a világhálóról gyűjtenek információkat. Ez elég időigényes folyamat, ezért nehezen sűríthető egy tanítási órába. Többnyire házi feladatként adjuk fel, esetleg szakköri foglalkozáson végezhető el.

A webfelfedezés (Web exploration) annyiban különbözik az előbbitől, hogy nem csak a megadott helyen levő információt kell tanulmányozniuk, hanem aktív keresést is kell végezniük a témában. Általában hivatkozásgyűjteménnyel kezdődik, ami elindítja a diákokat a keresés útján.

A világháló alapú tanulás legeredményesebb munkaformája lehet a projektmunka.

A számítógépet a diákok tablók, plakátok, kiselőadások készítéséhez is igénybe vehetik, amelyek diáktársaik részére motivációul is szolgálhatnak.

A számítógép az elvégzett munka értékelésének eszköze is lehet. A szóbeli felelet kiegészíthető prezentációs anyaggal. Egy tananyaghoz, témához elektronikus formában elkészített dolgozatok, bemutatók is értékelhetők. Léteznek számítógépes tesztek, amelyek megoldása kevesebb stresszt jelent a diák, kijavítása pedig kevesebb időt a tanár számára. A Sulinet Digitális Tudásbázisban a földrajz tantárgy legtöbb témájához találunk teszteket is.

3.3. 1. gyakorlat: A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET honlap bemutatása.

(A követelmények, az órák menetének, módszereinek ismertetése. A kötelező és ajánlott szakirodalom bemutatása. Lásd 1. sz. PowerPoint-bemutató)

A nEtSZKÖZKÉSZLET egy honlapon közzétett, multimédiás, internetes szolgáltatás.⁷ Ingyenes letöltésével a tanár regisztráció után virtuális dolgozószobába jut (2. ábra), amelynek különböző berendezéseire, berendezésrészleteire (fiók, polc, falitérkép, földgömb, lap-top, tévé stb.) kattintva továbbléphet a szükséges taneszközökhöz.

A honlap elsősorban a földrajztanárok és tanárjelöltek szakmai munkáját segíti. A tartalom a Nemzeti alaptanterv⁸ és a Kerettantervek⁹ rendelkezéseit veszi alapul. Tartalmaz minden olyan elektronikus tanítási eszközt, amelyre a földrajzórára való felkészülés során szükség lehet (4. ábra).

A nEtSZKÖZKÉSZLET elsősorban a tanár által használt – főként szemléltető- és demonstrációs – eszközöket tartalmaz, de a hiperhivatkozások révén különböző tudásbázisokba (Sulinet Digitális Tudásbázis, illetve egyéb angol nyelvű tudásbázisok) is eljuthatunk, tehát lehetővé teszik az önálló tanulást és ismeretszerzést a diákok számára is.

 

2. ábra: A földrajztanár virtuális dolgozószobája

A virtuális dolgozószobában munkálkodni kívánó tanár – szükség esetén – az íróasztalon levő könyvre kattintva tanulmányozhatja át a nEtSZKÖZKÉSZLET leírását. Ugyanezt a lehetőséget kínálja a honlap alján megjelenő Súgó felirat.

A Faliújságon (3. ábra) megtekintheti a legfrissebb földrajzzal kapcsolatos Híreket. Értesülhet pl. egy vulkánkitörésről, természeti katasztrófáról, politikai vagy gazdasági eseményről, de hírt kaphat különböző, hazánkban zajló földrajzos rendezvényekről is. Ilyenek pl. a Magyar Földrajzi Társaság rendezvényei. A Naptár oldalon tájékozódhat a honlap legutóbbi frissítéséről. Mivel a nEtSZKÖZKÉSZLET bizonyos részleteiben nem végleges (új eszközökkel gazdagodik, honlapok szűnnek meg, újak jelennek meg stb.), ezért fontosnak tartom gyakori frissítését.

 

Funkciógombok(berendezés-részletek a honlapon)	Digitális eszközök (a funkciógombokra kattintva érhetők el)
Faliújság		Hírek Naptár Névjegy GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
Falitérkép		Térképek
Íróasztal	Könyv	A nEtSZKÖZKÉSZLET leírása (Súgó)
Telefon	Elérhetőség (Kapcsolat) Vélemény Honlap küldése
Lap-top	Földrajzos internetes oldalak Google Earth Multimédiás CD-k PPT-bemutatók Sulinet
Asztalfiókok	Földrajzi játékok Feladatlapok Óravázlatok Tanulmányi kirándulás – Szakkör
Szekrény	Polcok	Ismeretterjesztő könyvek Tankönyvek Szakfolyóiratok Szakcikkek gyűjteménye Lexikon Könyvtárak A geográfia tudományágai Ásvány- és kőzetgyűjtemény Képek
TV	Videoklippek Animációk
Hi-Fi	Zene
Fiókok	Adatbázis Ábrák Diagramok Érdekességek Tantervek, dokumentumok Egyéb
Földgömb	(A különböző földrészekre kattintva információk a kontinensekhez kapcsolódóan)	Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Közép-Amerika Dél-Amerika Ausztrália Antarktisz
Karosszék		A nEtSZKÖZKÉSZLET feltöltése

4. ábra: A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – funkciógombok és digitális eszközök

A telefonra kattintással (5. ábra) három további lehetőség adódik. Az Elérhetőség címszó a honlap alkotójának és gondozójának címzett e-mailt takarja ugyanúgy, mint a honlap alján megjelenő Kapcsolat felirat is. A Vélemény rovatban a nEtSZKÖZKÉSZLET-ről alkothatnak ítéletet a felhasználók, részben meghatározott kérdésekre válaszolva, részben írásos megjegyzést közölve. A Honlap küldése lehetővé teszi a honlap címének elküldését bárkinek megcímezhető e-mailben.

A falon található Falitérkép a térképek világába vezet. Gazdag tartalma betekintést nyújt a Térképészeti alapismeretekbe. A Térképforrások keretében Menetrendek szolgáltatnak információkat és a Távérzékelés címszó alatt légifelvételek és űrfelvételek rejlenek, továbbá GPS¹⁰-szel kapcsolatos oldalakra is eljuthatunk. A Webkartográfia csoporton belül vaktérképek, domborzati térképek, tematikus térképek, webatlaszok, térképgyűjtemények állnak rendelkezésünkre. Az említett kategóriák keretében több mint száz kiváló honlapra barangolhatunk, ahol a földrajztanár számára jól használható, ingyenesen letölthető térképek, tematikus térképek, térképekkel kapcsolatos programok (térképszerkesztő), műholdképek (a Földről és a Naprendszer bolygóiról) széles választékát találja. Ilyen pl. a Nagy Földgömb Galéria (Great Globe Gallery), amely különböző internetforrásokból összegyűjtött térképkollekciót tartalmaz. Találhat itt a tanár interaktív térképeket is, amelyek segítségével könnyebb megtanítani-megtanulni a kontinenseket, országokat, fővárosokat, a természet- és gazdaságföldrajzi tényezőket. Ellátogathat antik térképeket tartalmazó honlapra (Heritage Antique Map Museum), de letöltheti a legújabb National Geographic világtérképet is a NASA honlapjáról (http://www2.jpl.nasa.gov/files//images/hi-res/satellitemap.tif). A térképeken kívül jól használható útvonal- és helykereső programok is rendelkezésre állnak, amelyek tanulmányi kirándulások, utazások, terepgyakorlatok szervezésekor nagy segítségére lehetnek a földrajztanárnak. A Térképek oldalon bepillanthatunk a térinformatika világába is.

Az íróasztalon – nem véletlenül – központi helyet foglal el a lap-top (6. ábra) (notebook, hordozható számítógép); a nEtSZKÖZKÉSZLET-et használva hamarosan a földrajztanár első számú segédeszköze lesz munkája során. A tanár a számára hasznos hazai és külföldi Földrajzos internetes oldalakat látogathatja meg. Itt további három kategóriában szerezhet információkat. Virtuális taneszközök külföldről (>50 hivatkozás), Tudásbázisok itthon és külföldön (>80 hivatkozás), Földrajzos internetes portálok itthon és külföldön (>50 hivatkozás) (pl.: a National Geographic Society honlapjai http://www.nationalgeographic.com/, Geography World – Földrajz Világ, Geography Classroom: Links for All Teachers – Földrajz Tanterem: Linkek minden tanárnak stb.)

Kiemelt honlap a Google Earth. Virtuális földgömb, nagy felbontású műholdképekkel, amelyekkel a Föld legeldugottabb szegleteibe is „bekukkanthatunk”. A program részletes keresést tesz lehetővé; adatbázis és tucatnyi extra szolgáltatás áll rendelkezésre (képek a keresett városról, közlekedési információk, szálláslehetőségek stb.).

Magyarországon és külföldön – a tantervhez igazodóan – 2000 után kiadott, Multimédiás CD-k listáját is a lap-topnál érhetjük el. A CD-kről a következő információk tájékoztatnak: cím, kiadó, minimálisan szükséges hardverigény, információs weboldal, ár, audiovizuális minőség.

Itt vannak összegyűjtve azok a kész prezentációk (PPt-bemutatók), amelyek a földrajz általános és középiskolai tantervi anyagához igazodnak. Ilyen pl. A magmatizmus és a vulkanizmus földrajzi jelenségei, Észak-Amerika földrajza, Karsztosodás stb.

Szintén kiemelt hivatkozás a Sulinet, amely a Sulinet Digitális Tudásbázis földrajzos oldalaira vezet. Jelenleg Magyarországon ez az egyetlen olyan digitális tudásbázis, amely a tantervi elvárásoknak megfelelő módon tartalmaz többek között földrajzi tananyagot, földtani adatbázist, interaktív vaktérképgyűjteményt stb.

Az íróasztal fiókjai Óravázlatokat, digitális Feladatlapokat, Tanulmányi kirándulások tervezeteit, Földrajzi játékokat rejtenek. Az óravázlatok közül külön kiemelendők a projektmunkát leíró óravázlatok és a digitális technikát igénylő tanórák vázlatai. Talán ma már a pedagógusok nem kételkednek abban, hogy a sikeres tanárnak az alapos szaktudásán túlmenően a korszerű taneszközök hatékony alkalmazását is ismernie kell. Bátrabban vállalkoznak rá a kollégák, ha konkrét óravázlatok állnak rendelkezésükre. Az íróasztal egy eldugott fiókja leplezi a nEtSZKÖZKÉSZLET alkotásához felhasznált anyagok forrásainak listáját és a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos közleményeket – ezt  jellel jelöltem.

A virtuális dolgozószoba szekrénye további eszközöket tár fel. Az Ismeretterjesztő könyvek olyan szakkönyvek tárházát mutatja be, amely felkeltheti a földrajztanár érdeklődését (7. ábra). Tájékozódhat a könyv címéről, a kiadóról, a kiadás évéről, a könyv áráról. A Tankönyvek címszó alatt a magyar piacon fellelhető, a kiadó és korosztály szerint csoportosított tankönyvekről tájékozódhat a tanár. A Szakfolyóiratok legtöbbje rendelkezik saját honlappal. A hazaiakra és a külföldiekre is kalauzol az itt megjelenő lista. Ilyenek pl. A földrajz tanítása, Földrajzi Értesítő, Geográfus Hírlevél, A földgömb vagy az Egyesült Királyság Geographical magazinja. Az elektronikus formában nem megjelenő szakfolyóiratok jegyzékét és leírását is megtalálja az érdeklődő. A pedagógus sokszor szenved időhiányban. Nem mindig jut ideje arra, hogy megkeresse, nyomon kövesse, a munkáját segítő, korábban és frissen megjelent szakirodalmat. Ezt hivatott megkönnyíteni a Szakcikkek gyűjteménye, olyan digitalizált cikkgyűjtemény, amely a tanár módszertani munkáját segítheti.

A Földrajzi kislexikon önmagáért beszél. Digitalizált fogalomtárak, lexikonok állnak rendelkezésre a földrajz különböző tudományterületeiről: Csillagászati földrajzi fogalomtár, Geomorfológiai fogalomgyűjtemény stb.

A Könyvtárak többtucat hazai és nemzetközi könyvtár földrajzi témájú oldalainak látogatását teszi lehetővé. Ilyenek pl. a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a The WWW Virtual Library: International Affairs Resources, az Awesome Library stb.

A Geográfia tudományágai eszköztár tudományterületenként csoportosítja az eszközöket. Általános természetföldrajz, Általános gazdaságföldrajz, Magyarország földrajza, Regionális földrajz nagy témakörökön belül résztudományágak is megjelennek (Csillagászat, Lemeztektonika, Vulkanizmus, Geomorfológia, Klimatológia, Őslénytan, Turizmusföldrajz, Politikai földrajz, Kultúrföldrajz, GIS stb.).

Az Ásvány- és kőzetgyűjtemény az ásványok és a kőzetek világába vezet. Eljuthat a tanár pl. a világ egyik legnagyobb ásványadatbázisába (http://www.mindat.org/index.php), amelyben digitális ásványhatározó is rendelkezésünkre áll. Barangolhat ásvány- és kőzetképtárban (http://kep.tar.hu/mineral), amelyből kiválaszthatja a földrajzórán bemutatni kívánt darabokat.

Találhat itt olyan helyeket, amelyek topografikus (Világtérkép ásványokról: http://www.mapsofworld.com/world-mineral-map.htm) és leíró formában tartalmaznak információkat az ásványokról és a kőzetekről, s megtekintheti az Ásványgyűjtők honlapját (http://www.minerant.org/collecting.html) is.

A virtuális dolgozószoba szekrényének egyik polcán heverő fényképezőgép „mögött” rejtőznek a Képek. A képek jelentősége az órai munka során sokkal nagyobb, mint ahogy annak lehetőségeit kollégáink többsége kiaknázza.

A Képek eszköztár részben a tantervhez igazodóan szedi csokorba a felvételeket (a szerző felvételei). Másrészt olyan honlapokra vezet, amelyeken számtalan (ingyenesen letölthető) csodás fotó látható tájakról, városokról, földrajzi objektumokról, épületekről stb.¹¹. Ilyen honlap pl. a Photos   and Images of the Earth (A Föld fotói: http://geography.about.com/cs/photos/index.htm), a Classroom Clipart: Geography Clip Art, Illustrations and Photographs (Földrajzi grafikus állományok, illusztrációk és fotográfiák – több mint 30 ezer szabadon letölthető: http://classroomclipart.com/cgi-bin/kids/imageFolio.cgi?direct=Geography). Több mint száz ezekhez hasonló hivatkozás található itt.

Ha a tévére kattintunk, egy képernyő „ugrik elő”, amelyen maszáj harcosok járják harci táncukat (8. ábra) (a szerző videofelvétele). Videóklipek segítségével olyan eseményeket mutathatunk be, amelyek távoli országokat, azok életét, természeti csodáit mutatják be. Ilyen videoanyagok gyűjteményében válogathat a tanítási óráját színesíteni szándékozó tanár. A fájlok AVI kiterjesztésűek, és a Windows Operációs Rendszerrel futó, minden gépen megtalálható Windows Media Player-rel lejátszhatók. Több tucat honlap áll a tanár rendelkezésére, ahol kedvére válogathat a videoklipek és Animációk közül.

A HI-FI készülék „megszólaltatásával” lehetősége van a tanárnak olyan zenei anyagok közötti válogatásra, amelyek az iskolai földrajz tananyagához kapcsolódhatnak. (pl. dél-amerikai, afrikai, ázsiai, európai népek zenéi stb.) A digitalizált hanganyagok jellemzői: 22 KHz mintavételi frekvencia, 16 bit kvantálás, sztereo hangzás.

A szekrényfiókok további hasznos eszközöket tartalmaznak. A földrajztanár számára egyik leghasznosabb az Adatbázis. Több mint harminc kiváló hazai és nemzetközi honlap segítségével találhatja meg a keresett információkat. Ilyen honlap pl. az Interactive World Fact Book (A Világ adatainak interaktív nagykönyve a CAI gondozásában: http://www.theodora.com/wfb/abc_world_fact_book.html), ezernyi virtuális ismeretanyaggal, zászlókkal, térképekkel, adatokkal a világ országairól. A Country Informations (Országinformációk: http://www.countryreports.org/) honlap statisztikai és kulturális információt szolgáltat. Az Ábrák fiókban számtalan földrajzi témájú grafika található, amelyek közül a tanár kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet. A Diagramok olyan oldalakat tesznek elérhetővé, ahol a megszerkesztett, kész diagramok közül lehet válogatni. Ezek az oldalak adatbázisok részei; ide kattintva azonban megtakarítható az adatbázisban történő keresés ideje. A Tantervek, dokumentumok oldal a Nemzeti alaptanterv, a Kerettantervek és más helyi tanterv és tanmenet dokumentumainak hozzáférését teszi lehetővé. A földrajztanár kedvenc helye lehet az Érdekességek oldal. Több mint negyven varázslatos hely, ahol diák és tanár egyaránt elidőzhet.¹² Az Egyéb címszó alatt található minden – nEtSZKÖZKÉSZLET-ben máshol nem szereplő – kellék, amelyre a földrajztanár alkalmanként igényt tarthat. Egy kattintással itt hívható le a Nemzeti alaptanterv, az aktuális Kerettantervek, innen léphet a tanár az Oktatási Minisztérium honlapjára; de szerepelnek itt olyan címszavak is, mint pl. Környezeti nevelés a földrajzórán stb.

A szoba közepén található földgömb (9. ábra) a Regionális földrajz tudományterületeit fogja át. Kontinensenként teszi elérhetővé az információkat. Európa, Ázsia, Afrika, Észak-, Közép-, Dél-Amerika, Ausztrália és az Antarktisz földrészekre kívánság szerint kattintva kalandozhatunk tovább a gondosan válogatott, gazdag információtartalommal bíró honlapokon.

A nEtSZKÖZKÉSZLET minden oldalának a tetején megjelenik a logó, a lap alján a Névjegy, a Kapcsolat, a Súgó, a Honlaptérkép menü.

A nEtSZKÖZKÉSZLET-et használó tanárban felvetődhet az igény, hogy a saját szemléltetőanyagait is rendszerbe foglalja, és elhelyezze a többi eszköz közé. Erre is van lehetőség. A karosszékre kattintva (A nEtSZKÖZKÉSZLET feltöltése) két lehetőség közül lehet választani.

Az Eszközök küldése menüpontban a nEtSZKÖZKÉSZLET gondozójához juttathatja el anyagait, amely lektorálás után megjelenhet abban.

A másik lehetőség a Saját eszközeim, ahol a Honlaptérkép menürendszerének megfelelően egy mapparendszer tölthető le. Ezt mentheti a saját számítógépére, s ebben elhelyezheti saját eszközeit.

Követelmények

a. Gyakorlaton való részvétel

b. Saját készítésű „Elektronikus eszközkészlet” összeállítása

c. Egy számítógéppel támogatott földrajzóra megszervezése általános-, és középiskolai osztály részére: óratervezet készítése, alkalmazandó digitális eszközök, forgalomban lévő, földrajzi tartalmú interaktív szoftverek kiválasztása, alkalmazása a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET és a saját készítésű „Elektronikus eszközkészlet” alapján.

Saját készítésű elektronikus eszközkészlet elemei lehetnek:

1. Óratervezet 50 pont
2. Kirándulástervezet 25 pont
3. Szakköri program 25 pont
4. Ábra (saját készítésű) 10 pont
5. Animáció (Saját készítésű) 20 pont
6. Videó klip 5 pont
7. Zenei részlet 5 pont
8. Digitális feladatlap (saját készítésű) 50 pont
9. Digitális földrajzi játék (saját készítésű) 50 pont
10. PowerPoint bemutató 20 pont
11. Diagram (saját készítésű) 5 pont
12. Kép (saját) 2 p
13. Digitális ásványgyűjtemény ásványonként 2 pont
14. Szakmai tartalmú honlap (nEtSZK.-ben még nem szereplő) megtalálása 2 pont
15. Hiba észrevétele a nEtSZKÖZKÉSZLET-ben 1 pont

Az említett elemeknek konkrét tananyagokhoz kell kapcsolódniuk, s a tananyag megjelölésével teljes értékűek.

A hallgatónak az elkészített óratervezetet és a saját készítésű elektronikus eszközkészletet be kell mutatni a tanárnak és CD-n be kell adni.

Értékelés: gyakorlati jegy

Minimum 75 pontot kell összegyűjteni az elégséges gyakorlati jegy feltételeként

75-84 pont elégséges (2)

85-94 pont közepes (3)

95-104 pont jó (4)

105- pont jeles (5)

4. 2. Komplex taneszközrendszerek mint az operatív tudás fejlesztésének eszközei a földrajztanításban

4.1. 2.1. Az interaktív multimédia (IMM)

„A multimédia¹³ (lat. ’többszörös közvetítők’) 1. Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneve. 2. A multimédia a technikai médiumok (információk és -közvetítők) rendszerbe állított, a tananyagot tartalmazó együttese, amely a tanár és a tanulók számára egyaránt használható. (A rádióvíziós oktatóprogram, hangosított diasorozat, az oktatócsomag lényegében multimédia-rendszer.) 3. A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni tanulási rendszerek, a számítógépes oktatás különféle módozatai a többcsatornás információközlés mellett az interaktív szabályozott tanulástechnikai és metodikai lehetőségét is megteremtették. Ennek alapja a multimédiás oktatóprogram, amely a kötött (iskolai és tanfolyamrendszerű), valamint a távoktatási rendszerben egyaránt használható, s többnyire a hagyományos (nyomtatott), az elektronikus (video- és számítógépes) és a telekommunikációs (RTV, adatátviteli hálózati) rendszerek kombinációi (Nádasi 1997).

A különböző adatok feldolgozása, tárolása, megjelenítése a digitális technikák felhasználásán alapul. Az információkat a háttértár, a CD-ROM, ill. a hálózati kapcsolat nyújtja. Az eltérő típusú médiumok egyidejű, valamint egymást követő használata egységes megjelenítő felületen történik, amely lehet a számítógép képernyője, LCD-kivetítő vagy projektor által kivetített képernyő. A hanganyagok a hangszórón vagy fülhallgatón keresztül jutnak el a felhasználóhoz. A multimédia-rendszerek tartalmi szerkezete általában elágazó felépítésű, a felhasználónak nagyobb szabadságot biztosító hipermédia¹⁴ struktúra.

A multimédiát alkalmazó oktatás során a felhasználó interaktív kapcsolatban van a teljes rendszerrel, amelynek használata során képes befolyásolni annak működését, hatásokat válthat ki, és felidézhet már korábban megismert információkat. Az interaktív multimédia (IMM) a médiumok többféle megjelenési formája és a tanuló közötti interaktív (párbeszédes) összeköttetést jelenti, amely a számítógép (ki- és bemeneti eszközei) közvetítésével lehetséges. A tananyag-feldolgozáshoz olyan eszközpark, korszerű szoftverek, információhordozók együttese szükséges, amelyek rendszerbe illeszthetőek, ill. olyan munkahelyek kialakítására van szükség, ahol rendelkezésre áll az internethez kapcsolt, CD-ROM-mal, hangkártyával felszerelt multimédia-számítógép, ily módon lehetséges a távoktatási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele is (Forgó–Hauser–Kis-Tóth 2001).

A tananyag használatának különböző módjai lehetségesek. Az offline¹⁵ tananyagokat valamilyen hagyományos hordozón terjesztik (CD-ROM vagy korábban letöltött anyagok). Az ilyen tananyagokhoz nem szükséges hálózati kapcsolat, de megfelelő hardver- és szoftvereszközök igen. Az online¹⁶ tananyagokat a tanár és a tanuló a hálózaton keresztül használja. Ez azért is előnyös, mert a tananyagok frissítése automatikus, a felhasználó mindig a legfrissebb adatokhoz fér hozzá.

A multimédia új és hatékony információterjesztési módot tesz lehetővé, s új lehetőségeket teremt a tanulási környezet kialakításában. Ezek a programok elvárják a tanulók aktivitását, a tanulási folyamat irányítását, szabályozását és folyamatos kontrollját. Az oktatási célokra történő felhasználásának alapja, hogy az oktatást a tanulás oldaláról vizsgálja. Ezek szerint a feldolgozandó tananyagot célszerű kis egységekre bontani. Gondoskodjunk a tanulók aktív közreműködéséről, biztosítsunk lehetőséget a tevékenység ellenőrzésére, támogassuk az egyéni tanulást, igazodjunk a tanuló egyéni tempójához! A tanulót vezessük végig az elsajátítandó tananyagban, tudásszintjének megfelelő példákat és feladatokat adjunk számára, valamint teszteljük lépésről-lépésre, hogy megértette-e a tananyagot!

A multimédia-programok több médiumot integrálnak, egy időben több érzékszervre hatnak, a tartalom megjelenítése érdekes, esztétikus, ezért motiváló, s az eddigieknél hatékonyabb szemléltetési lehetőséget biztosít a pedagógus számára.

A multimédia-rendszerek alkalmazása előnyös, mert hipertextes¹⁷ keresőrendszert használnak, megszűnnek a tantárgyak közötti éles határok, az egyéni tanulás támogatásával növelik a kreativitást, biztosítják az aktív tanulási folyamatot egyénileg és csoportosan egyaránt. A tudás jellege is megváltozik: transzdiszciplinárissá és gyakorlatiassá válik.

Információs eszközként (taneszközként) történő alkalmazása annál is inkább időszerű, mivel a fiatalok fogékonyabbak az új iránt. Számukra vonzóvá tenni a közvetítendő ismeretanyagot – a hatékonyság érdekében – csak úgy lehet, ha figyelmüket az iskola a megszokott impulzusok és belsővé vált igények szerint köti le.

Különösen érvényes ez a természettudományokra, ezen belül a földrajztanításra, amely a tanulók közvetlen tapasztalatszerzésére, önálló megfigyeléseire alapoz. Az egyre bővülő ismeretek elmélyült gyakorlására a mai oktatási rendszer még nem ad kellő lehetőséget (tér, idő, egyéb); ugyanakkor a tankönyvek nem is mindig tudnak lépést tartani a tudományos eredmények gyarapodásával. Ennek az a következménye, hogy az újabb és újabb oldalakkal kiegészülő tankönyvek anyagát nincs idő megtanítani; az aktív tudomány és az iskola közvetítette ismeretek között szakadék keletkezik. Ha a diákok nem találják vonzónak az iskolai tanórákat, csökken az érdeklődésük a tudomány iránt is. Mindez érvényesülhet a földrajz tanításában is, és érzékenyen érintheti a földtudományok közvetítése iránt elkötelezett pedagógusokat (Pajtókné 2005).

Kísérletek igazolják, hogy a multimédiát felhasználó oktatás, tanulás során az ismeretek elsajátítása lényegesen javulhat, miközben a tanulásra fordított idő jelentősen csökkenhet. A hagyományos tanulás során a tanár kénytelen tempóját az átlagos tanulóhoz igazítani, így a jobb tanulók unatkoznak, a gyengébbek pedig lemaradnak. A számítógépes oktatással elérhető, hogy a tanuló az elsajátítandó anyagban saját képességeihez mérten haladjon (Horváth 1999).

Mindez növeli a tanárok felelősségét is. Meg kell ismerkedniük a számítógép használatával, az internet adta lehetőségekkel, hogy oktató-nevelő munkájukat a mai kor szintjén tudják ellátni (Kleininger 2005).

4.2. 2.2. Világháló – internetes portálok – fontosabb földrajzos internetes oldalak

Az önálló tanulást segítő információhordozó taneszközök közül a legsokoldalúbb lehetőségeket a világháló¹⁸ kínálja. Használata során távoli gépeken tárolt szöveges, képi, hang- és egyéb médiát tartalmazó dokumentumokat tölthetünk le a saját gépünkre. A web hipermédiás dokumentumai hiperhivatkozások segítségével összeköttetésben állnak, hivatkoznak egymásra. A hivatkozások segítségével a felhasználó egyszerűen hozzájuthat olyan dokumentumokhoz, amelyek címét, pontos helyét nem ismeri. A világháló nem csupán információforrásként, hanem kommunikációs csatorna- és kapcsolatrendszer kialakítását és működtetését lehetővé eszközként is működik. Az információszerzésen és kapcsolatteremtésen túl lehetőség van az információ prezentálására, másokkal való megosztására is.

Fejlődése olyannyira dinamikus, hogy napjainkra sok felhasználó az internet összes egyéb szolgáltatását a web segítségével veszi igénybe. A WWW kliens – szerver¹⁹ alapú szolgáltatás, amely a szerver oldalon levő webszerver és a kliens oldalon működő böngésző kommunikációján alapszik. Ilyen böngésző a Microsoft Internet Explorer és a Mozzilla Firefox. A böngészők sok szolgáltatása közül egyik legfontosabb az információkeresés. A világhálón fellelhető információmennyiség kiaknázhatatlan. Az információkhoz való hozzáférést keresőprogramok teszik lehetővé. A keresőprogramok közül legismertebbek a Google (http://www.google.com) és az AltaVista (http://www.altavista.com). Nemzeti keresőprogramunk az Altavizsla (http://altavizsla.hu).

A keresőprogramokon kívül az információhoz való szisztematikus hozzáférést teszik lehetővé a portálok, amelyek olyan weboldalak, melyeket konkrét felhasználói kör számára fejlesztettek ki. A portál egy földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális témakör, terület híreit összefoglaló webhely. Általában tartalmazza az adott terület aktuális híreit, a kapcsolódó oldalakra mutató hivatkozásokat, napi információkat, keresési, levelezési lehetőségeket stb. Magyar és külföldi földrajzos portálokat érhetünk el a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET, Földrajzos internetes oldalakon. Gazdag tartalommal bíró portál a maginfo.hu földrajz portál (http://maginfo.hu/index.htm), a Földrajz linkcenter.hu (http://www.foldrajz.linkcenter.hu/), valamint a földrajz.lap.hu (http://www.foldrajz.lap.hu/).

Az aktuális szakmai információk elérésének eszközei az elektronikus formában megjelenő, földrajzi témájú szakfolyóiratok. Szükséges, hogy a tanár nyomon kövesse az aktuális földrajzi eseményeket, tájékozott legyen a környezete, ill. a világ természeti és társadalmi folyamatainak időszerű változásairól. A nyomtatott és elektronikus formában megjelenő, színvonalas hazai és külföldi szakfolyóiratok szakmódszertani segítséget nyújtanak a tanárnak, tudományos eredményekről számolnak be, feltárják a távoli tájak szépségeit, a különböző országok kultúráját, csodás képanyagukkal ablakot nyitnak a világra. Ilyen, a földrajztanításhoz kitűnően használható folyóirat a National Geographic, amelynek elektronikus kiadását magyarul (http://www.geographic.hu/index.php) és interaktív változatát angolul (http://www9.nationalgeographic.com/ngm/0608/index.html) is olvashatjuk. További hasznos szakfolyóiratokat találunk a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET, Szakfolyóiratok oldalán.

Találunk olyan szakmai témájú honlapokat, amelyek a szakmai információk közlésének szintén kiváló színterei. Ilyenek: a Magyar Földrajzi Társaság honlapja (http://m-f-t.freeweb.hu/), a Földrajztanárok Egylete weboldala (http://www.fte.hu/fooldal.html) vagy a Földtudományok Nemzetközi Nevelésügyi Szervezetének (IGEO – International Geoscience Education Organisation) honlapja (http://www.geoscied.org/).

Az interneten találhatók még adatbázisok (Nemzeti Digitális Adatbázis: http://www.nda.hu/Engine.aspx), elektronikus atlaszok, térképes oldalak (ELTE Térkép-tudományi és Geoinformatikai Tanszék térképoldala: http://lazarus.elte.hu/hun/index.html; Atlapedia online: http://www.atlapedia.com/; The Great Globe Gallery: http://www.staff.amu.edu.pl/%7Ezbzw/glob/glob1.htm) stb., amelyekre a földrajztanárnak akár a felkészülés során, akár a tanítási órán szüksége lehet.

Léteznek virtuális eszközkészletek is tanárok részére. Magyarországon egyedülálló ilyen eszköztár A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET (http://netszkozkeszlet.ektf.hu). Angol nyelven érhető el a Geography Wold (http://members.aol.com/bowermanb/101.html) és a Geography – resource centre, Földrajz digitális taneszköz centrum (http://www.haileybury.herts.sch.uk/geography/).

A világháló gyakori használata és állandó hozzáférhetősége ma már nélkülözhetetlen az oktatási folyamathoz²⁰. Új tanítási-tanulási technikát nyújt mind a tanár, mind a tanuló számára és minőségi változást jelent nemcsak a szemléltetőeszközök, hanem az elektronikus oktatási anyagokhoz való hozzáférés terén is.

Ahhoz, hogy a közoktatásból kikerülő diákok meg tudjanak felelni az információs társadalom kihívásainak, fontos, hogy rendelkezzenek olyan készségekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az interneten elérhető nagymennyiségű – szakmailag nem mindig rendszerezett – információ özönében eligazodjanak, ésszerűen szelektáljanak, a keresett információt befogadják és feldolgozzák. A tanulók ilyen irányú képességének a fejlesztése a földrajztanítás szempontjából kihívást jelent. Elkerülhetetlenné vált, hogy a földrajztanárok birtokában legyenek a világháló-alapú oktatás módszereinek.

4.3. 2.2. Virtuális tanulási környezetek: keretrendszerek – tudásbázisok

A világháló-alapú tanulás színterei a virtuális tanulási környezetek, amelyek elnevezése angol kifejezésből (Virtual Learning Environments, VLE) ered. A VLE egy szoftver által keretet szabó rendszer, amely az oktatási folyamat szervezésében segíti a tanárokat és a tanulókat. A virtuális tanulási környezet általában tartalmaz kommunikációs és kollaborációs eszközöket, online tananyagokat és ezek létrehozásához szükséges eszközöket, az online ellenőrzés (osztályozás) eszközeit, és kapcsolódhat az iskola online menedzsment rendszeréhez. Attól függően, hogy az említett funkciók közül melyekkel rendelkezik, elnevezésük eltérő lehet²¹: Tanulásszervezési keretrendszer, Tananyagkezelő keretrendszer stb. Keretrendszer tehát minden olyan eszközegyüttes, amely a tanuláshoz online vagy helyi hálózatos formában, védett, zárt, a tanulás célját szolgáló keretet teremt. (Bővebben: Hunya 2005) Ezeket a szoftvereket összefoglaló néven újabban tanulási platformoknak is nevezik.

Az online tanulási környezetek sajátos változatai a kollaboratív tanulási környezetek, amelyek általában kevesebb funkcióval rendelkeznek, mint a keretrendszerek. Alapvető funkciójuk, hogy a közös munkát segítsék azáltal, hogy a munkában részt vevő személyek között áthidalják a tér- és időbeli akadályokat. Általában nem tartalmaznak tananyagokat, mert azt a munka során a diákok maguk építik fel. A köznapi nyelvben a kollaboratív tanulás kifejezést helytelenül kooperatív tanulással²² helyettesítik.

A tudásbázisok, tudás-repozitóriumok olyan tudástárak, amelyek gazdag tananyagtartalommal bírnak, és a tananyagok megjelenítését kezelését (keresés, navigáció, lejátszás) általában egy tananyagkezelő keretrendszer végzi. Hazánkban legismertebb a Sulinet Digitális Tudásbázis, amely az általános és a középiskolák elektronikus tananyagainak kezelésére, tárolására és közzétételére létrehozott tudásmenedzsment. Keretrendszere a tananyagkezelő rendszerek családjába tartozik (LCMS, Learning Content Management System).

4.4. 2.3. A digitális tudás-repozitóriumok jelentősége az oktatásban, fajtái, a magyar SDT története

Az online tananyagok, tanítási segédletetek megjelenésében hazánkban az áttörést az SDT megjelenése hozta 2004-ben, amikor elérhetővé vált a felhasználók számára. A program célja, hogy „a pedagógusok munkáját olyan testre szabható, dinamikus interaktív taneszközökkel segítse, amelyek a megújuló tanítási-tanulási módszertani követelményeknek is megfelelnek” (Könczöl 2005). A program indításához alapot szolgáltattak az instruktív és konstruktív pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok, az infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott tanítási-tanulási formák és a nemzetközi elektronikus tanulás (e-learning) alapú tartalom és tanulás menedzsment rendszerek tanulmányozása. Figyelembe vették az Oktatási Minisztérium Közoktatási Stratégiáját²³, az Informatikai Stratégiát²⁴, az aktuális Nemzeti alaptantervet²⁵ és a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló kompetenciafejlesztés elvárásait, ill. a kapcsolódó nemzetközi oktatási és IKT stratégiai dokumentumokat²⁶ (Könczöl 2005).

A tartalom és a funkciók bővülése, valamint a kipróbálás tapasztalatai alapján tökéletesített²⁷ program eredménye, hogy létrejött egy elektronikus, minden elemében dinamikus, testre szabható közoktatási tananyag-adatbázis, amely taneszközként felhasználható a tanórai és tanórán kívüli oktatásban és a szakképzésben minden évfolyamon. Használatához internetkapcsolatra van szükség. A közoktatás minden szereplője számára kínál szolgáltatást.

A rendszer egy elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelő eszköz, mely minőségileg új lehetőségeket biztosít interaktív multimédia tartalmak eléréséhez és felhasználásához az iskolai oktatásban. Lehetővé teszi eddig nem létező elektronikus oktatási anyagok online elérését és felhasználását a mindennapi oktatásban, illetve egy szerkesztő eszközt biztosít a pedagógusok, felhasználók számára saját tananyagok összeállításához, szerkesztéséhez, így támogatva a pedagógiai tevékenység hatékonyságának növelését, megújulását” (SDT 2006).

Az SDT fő funkciója, hogy lehetővé teszi a tananyagok egységes megjelenítését, a tananyagok közötti navigációt, a keresést, valamint a tananyagok lejátszását, használatát. A másik fontos tevékenység a tananyagkészítés (új tananyagok létrehozása), ami egyéni és szervezett (központi, pályázati) formában történhet.

Ezeket a lehetőségeket különböző felhasználói felületen érhetjük el. Az SDT webes tananyaglejátszó felületét a http://sdt.sulinet.hu internetes címen találjuk (10. ábra). Innen lehet letölteni az SDT használatához szükséges szoftvereket. Az SDT-keretrendszer és a tananyag-adatbázis szerzői jogvédelem alatt áll, „kizárólag az oktatás, az ismeretterjesztés, ill. tudományos kutatás céljaira használható, szigorúan non-profit jelleggel. A felhasználók térítésmentesen jogosultak az SDT rendeltetésszerű használatára” (SDT 2006).

Lehetőség van regisztrációra, ebben az esetben a felhasználók több szolgáltatást vehetnek igénybe (pl. könyvjelző használata).

 

10. ábra: Az SDT webes tananyaglejátszó nyitó oldala

11. ábra: Az SDT-rendszer felépítése (SDT 2006 alapján)

Az SDT architektúrája azonban sokkal többet takar ennél (11. ábra). A Sulinet Digitális Tudásbázist egy tananyagkezelő rendszer kezeli, az LCMS (Learning Content Management System). A tananyagtartalom-kezelő rendszer részei az SDT objektumtár, a publikációs modul és a munkafolyamat-modul. A felhasználói felületeket az SDT webes felület, az SDT tananyagkészítő felület és egyéb SDT-felületek alkotják. Kiegészíti mindezeket a felhasználó-kezelő és a munkafolyamat-modul.

A tananyagkészítés két lépésben, a felhasználói felületen történik. Az első lépés a szerkesztési folyamat, amelynek során a tanár tananyagkészítő eszközben a tananyagon saját tetszésének megfelelően módosításokat hajt végre. A második lépés a publikáció folyamata: a szerkesztett anyagból – megfelelő lektorálás után – webes oldalak készülnek.

Az SDT objektum alapú tartalomkezelő rendszer. Az objektumok elemi tartalmi egységek, tananyagelemek: szöveg ( ), kép ( ), mozgókép ( ), animáció ( ), hang ( ), linkek ( ), tesztfeladatok ( ), gyűjtemények ( ) stb. Ezekből épül fel az SDT-lap ( ). Ez valójában egy html oldalhoz (webes böngésző által megjelenített képernyőtartalomhoz) hasonlítható. Több lap alkot egy hagyományos tanóra időkeretének megfelelő SDT-foglalkozást ( ). (12. ábra) A foglalkozásokhoz útmutatók, módszertani segédletek kapcsolódnak (mennyi ideig tart, milyen készségeket fejleszt stb.) Az összeállított foglalkozásokat pedig témákba ( ) lehet csoportosítani, amelyek témaköröket alkotnak. A Sulinet Digitális Tudásbázis jelenleg három tevékenység típusú objektumot ( ) támogat: kísérlet, feladat és példa.

 

12. ábra: Az SDT-tananyagok felépítése (SDT 2006)

A fogalomtár egy foglalkozás fogalmait gyűjti össze, a fogalomgráf pedig ezeket logikai összefüggésben ábrázolja.

Az SDT-ben kétféle módon kereshetjük meg a számunkra szükséges tartalmat. A bal oldalon megjelenő tartalomjegyzékre („tallózófa”) kattintva és a hagyományos keresőgombbal , amely részletes keresést tesz lehetővé.

4.5. 2.4. Tananyagok a földrajz tantárgy számára az SDT-ben

A NAT és a Kerettantervek követelményeinek megfelelően a közoktatási tananyagok a földrajz tantárgy számára a Földünk és környezetünk (13. ábra) műveltségi terület címszó alatt találhatók. Ez a műveltségi terület – lévén az SDT történetében az elsők között publikált rész – rendkívül sokrétű tartalommal bír.

Tananyagok

  Közismeret - Műveltségi területek

    Ember a természetben

    Letöltés folyamatban...

    Anyanyelv és irodalom

    Letöltés folyamatban...

    Életvitel és gyakorlati ismeretek

    Letöltés folyamatban...

    Informatika

    Letöltés folyamatban...

    Művészetek

    Letöltés folyamatban...

    Ember és társadalom

    Letöltés folyamatban...

    Földünk és környezetünk

      Földrajz

        Földünk és környezetünk

        Letöltés folyamatban...

        Földtani adatbázisok

        Letöltés folyamatban...

        Meteorológia

        Letöltés folyamatban...

        Városok, felfedezők, utazók

        Letöltés folyamatban...

        Hazánk ásványkincsei

        Letöltés folyamatban...

        Interaktív földrajzi vaktérképgyűjtemény

        Letöltés folyamatban...

        Digitális térképtár

        Letöltés folyamatban...

        Ablakok a Földre

        Letöltés folyamatban...

        Csillagászat és űrkutatás

        Letöltés folyamatban...

    Matematika

    Letöltés folyamatban...

    Élő idegen nyelv

    Mindentudás Egyeteme

    Letöltés folyamatban...

    Digitális mozgóképgyűjtemény

    Letöltés folyamatban...

  Szakképzés - Szakmacsoportok

13. ábra: A földrajz tantárgy számára kínált tananyagok témák ( ) szerinti csoportosítása és helye a közismereti tárgyak rendszerében²⁸

Feltárva a szerkezetet, szembetűnő, hogy a Földünk és környezetünk műveltségi területen belül megjelenik egy Földrajz mappa, amelyben a tartalom kilenc téma köré csoportosul. Közülük az első egység címe a Földünk és környezetünk műveltségi területtel azonos. Tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt zavaró lehet a címek ismétlődése. A fogalmak tisztázásának érdekében célszerű az elnevezések társadalmi hátterét megvizsgálni. Az elmúlt évtizedekben mélyreható társadalmi és gazdasági változások mentek végbe a világban, Európában és hazánkban is. Az iskola feladata, hogy a tanulókat felkészítse arra, hogy megtalálják a társadalomban saját helyüket, felismerjék ennek idő- és egyéb kapcsolatrendszerbeli összefüggéseit. Olyan készségeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, a betekintést a politikai és szociális-gazdasági viszonyokba és ezáltal lehetővé teszik a saját testünkhöz, saját életkörnyezetünkhöz és a természethez való tudatos viszonyulást (Pajtókné 2005).

A földrajz ismeretanyaga jelentős mértékben foglalkozik a ma világával. A környezetünkben és a világban végbemenő változások az ismeretek megújítását és szemléletünk átalakítását is szükségessé teszik (Varajti 2002). „Az elmúlt időszak tantervi változásai következtében jelentős tartalmi átalakulások következtek be a földrajzoktatásban, és ezek egyaránt érintették a természeti-, illetve a társadalmi-gazdasági földrajzot” (Ütőné 2002). A változások velejárója, hogy a NAT²⁹ (Nemzeti alaptanterv) műveltségi területeket (a földrajz esetében Földünk és környezetünk) definiál, és fejlesztési területeket jelöl meg.³⁰ A Kerettantervek³¹ témaköröket és tartalmakat határoznak meg. Az általános iskolák 6–8. és a gimnáziumok 9–10. osztályai számára kiadott kerettantervek témakörei a következők:

5. Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM-rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. 6–8. osztály 175-182. o.

Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM-rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. 6–8. osztály 175-182. o.

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM-rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet módosításáról. 9–10. osztály.témaköröktartalmak

6. osztály:

7. osztály:

8. osztály

9. osztály:

10. osztály

Ezeket a témaköröket csak részben fedik le az SDT földrajzi témái, foglalkozásai. A felhasználó reménykedik abban, hogy talán a „második” Földünk és környezetünk cím a Kerettanterveknek megfelelő témaköröket rejt. Kibontva a témát további négy téma és két gyűjtemény tárul elénk (14. ábra). A figyelmes felhasználó észreveheti, hogy itt is van egy Csillagászat téma csakúgy, mint a Földrajz mappában rejlő kilenc fő téma között, Csillagászat és űrkutatás címen. A Természetföldrajz témán belül összegyűjtött, a Földdel kapcsolatos tananyagok megjelennek az Ablakok a Földre témán belül is. A tananyagok áttekinthető, tudományos, ill. szakmódszertani szempontból történő rendszerbe foglalásának hiánya megnehezíti a felhasználó munkáját.

    Földünk és környezetünk

      Földrajz

        Földünk és környezetünk

          Csillagászat

          Letöltés folyamatban...

          Természetföldrajz

          Letöltés folyamatban...

          Társadalomföldrajz

          Letöltés folyamatban...

          Tevékenységek

          Letöltés folyamatban...

          Híres külföldi földrajztudósok életrajzai

          Letöltés folyamatban...

          Híres magyar földrajztudósok életrajzai

14. ábra: A Földünk és környezetünk című témán belül található témák és gyűjtemények

A kitartóan kereső tanár azonban – kinyitva a Csillagászat, a Természetföldrajz és a gazdaságföldrajz témákat – rendkívül gazdag tartalomra bukkan (15. ábra).

    Földünk és környezetünk

      Földrajz

        Földünk és környezetünk

          Csillagászat

            Szférikus csillagászat és csillagászattörténet

            Letöltés folyamatban...

            A Naprendszer

            Letöltés folyamatban...

            Csillagok, galaxisok és a Világegyetem

            Letöltés folyamatban...

            Filmgyűjtemény az űrkutatás témaköréből

            Letöltés folyamatban...

            Képgyűjtemény a csillagászat és az űrkutatás fejlődéséről

            Letöltés folyamatban...

            Csillagászathoz kapcsolódó animációk

            Letöltés folyamatban...

          Természetföldrajz

            Bolygónk, a Föld

            Letöltés folyamatban...

            A Föld kőzetei

            Letöltés folyamatban...

            A Föld kőzetburka

            Letöltés folyamatban...

            Földtörténet

            Letöltés folyamatban...

            A Föld légköre

            Letöltés folyamatban...

            A Föld vízburka

            Letöltés folyamatban...

            Földrajzi övezetesség

            Letöltés folyamatban...

          Társadalomföldrajz

            Általános társadalomföldrajz

              Népességföldrajz

              Letöltés folyamatban...

              Településföldrajz

              Letöltés folyamatban...

              A mezőgazdaság földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Iparföldrajz

              Letöltés folyamatban...

              Szolgáltatások és infrastruktúra

              Letöltés folyamatban...

              Politika és gazdaság

              Letöltés folyamatban...

              Interaktív feladatok – az ipar részesedése a GDP-termelésből

              Letöltés folyamatban...

              Interaktív feladatok – a tercier szektor részesedése a GDP-termelésből

              Letöltés folyamatban...

              Interaktív feladatok – a GDP-termelés megoszlása

              Letöltés folyamatban...

              Társadalomföldrajzi feladatok – vallásföldrajz

              Letöltés folyamatban...

              A természet és a társadalom kapcsolata (tesztfeladatsor)

              Letöltés folyamatban...

              Filmrészletek a környezeti kérdésekről

              Letöltés folyamatban...

              Társadalomföldrajzi fogalmak

              Letöltés folyamatban...

              Fogalomtár természetföldrajz témában

              Letöltés folyamatban...

            Regionális társadalomföldrajz

              Regionális földrajz – Európa földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – Észak-Amerika földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – India és a Távol-Kelet

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – A Közel-Kelet földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – Latin-Amerika földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – A FÁK földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Regionális földrajz – Afrika földrajza

              Letöltés folyamatban...

              Társadalomföldrajzi feladatok – űrfelvételek alapján

              Letöltés folyamatban...

              Magyarország társadalomföldrajza

              Letöltés folyamatban...

    Letöltés folyamatban...

15. ábra: A Földünk és környezetünk téma tartalma az SDT-ben

Betekintve az említett témák szerkezetébe, találhatunk bőven anyagot mind az általános iskolai, mind a gimnáziumi földrajztanításhoz. Megkönnyíti a tanárok munkáját a 9–10. évfolyam számára, egyszersmind az IKT-kompetencia fejlesztésére javasolt tanmenet. Remélhetőleg ez hamarosan kiegészül az alapfokú földrajzoktatás részére javasolt dokumentumokkal is, amelyek jelenleg még nem állnak rendelkezésre.

5.1. 2.5. Módszertani megoldások – mire jók az SDT tananyagai?

Az SDT kiemelt célja, hogy a digitális tananyagokat minél többféle módon és kontextusban fel lehessen használni. „Az SDT foglalkozásai az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal és tesztekkel támogatottak, továbbá a tananyagok a legapróbb elemekig bonthatók, újraszerkeszthetők. Így lehetőség nyílik arra, hogy minél többféle pedagógiai céllal, módszerrel felhasználhassuk a tananyagokat” (SDT 2006). A tanár felhasználhatja a tanítási órára történő felkészüléshez, tanórai foglalkozás keretében, az SDT tananyagaira alapozva frontális, egyéni, páros és csoportmunkát szervezhet. A foglalkozások készségeket fejlesztő szervezési formák – mint a kooperatív tanulás, a projektmunka, kutatási feladatok – megvalósításának kiváló színterei a diák számára. A képek, mozgóképek, hangelemek a motiváció elsőrendű eszközei lehetnek. Több kiváló animáció segíti a tananyag könnyebb elsajátítását. Ilyen pl. Az óriások párviadala( Közismeret - Műveltségi területek  »  Földünk és környezetünk  »  Földrajz  »  Földünk és környezetünk  »  Természetföldrajz  »  Bolygónk, a Föld  »  A változó Föld  »  A Föld változásainak bemutatása  »  Az ember felszínformáló tevékenysége  »  Óriások párviadala), amely képek és felszínformáló folyamatok csoportosítása révén segít rendszerbe foglalni a tananyagot. A térképpel kapcsolatos információk megtanítását–megtanulását segíti A térkép jelrendszere animáció( Közismeret - Műveltségi területek  »  Földünk és környezetünk  »  Földrajz  »  Földünk és környezetünk  »  Természetföldrajz  »  Bolygónk, a Föld  »  Térképészeti alapismeretek  »  A Föld felszínének ábrázolása  »  A térkép kerete, fokhálózat  »  A térkép és jelrendszere). A földtörténeti kortáblázat neveinek elmélyítését könnyíti meg a Földtörténeti korbeosztás ( Közismeret - Műveltségi területek  »  Földünk és környezetünk  »  Földrajz  »  Földünk és környezetünk  »  Természetföldrajz  »  A Föld kőzetburka  »  Földtörténeti korbeosztás  »  A földtörténeti korbeosztás  »  Kortáblázat  »  Földtörténeti korbeosztás) animáció. Az említetteken kívül számos mesteri animáció áll még a felhasználó rendelkezésére.

Kiemelésre méltó többek között a lemeztektonika elméletének tanulmányozását elősegítő foglalkozás ( Közismeret - Műveltségi területek  »  Földünk és környezetünk  »  Földrajz  »  Földünk és környezetünk  »  Természetföldrajz  »  A Föld kőzetburka  »  Kontinens- és lemezvándorlás  »  A lemezvándorlás és kontinensvándorlás elmélete), amelyben több oldalról (szöveg, kép, animáció) megvilágítva találunk kiváló tananyagokat. Sokféle tananyagelemet tartalmaz pl. a Vulkánosság téma. Kedvére válogathat a felhasználó a sok nagyszerű minőségű kép és animáció közül.

5.2. 2. gyakorlat: Földrajzos internetes oldalak tanulmányozása. Ismerkedés magyar és külföldi internetes oldalakkal, földrajzos portálokkal, hírportálokkal, tudásbázisokkal, virtuális eszközkészletekkel

(lásd 2. sz. PowerPoint-bemutató)

Tanári bevezető: 5 perc

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) lehetővé teszi a tanár számára a legfrissebb szakmai információkhoz való azonnali hozzájutást. Olykor nehéz eligazodni az elképesztő információhalmazban, nehéz megtalálni a számunkra fontos és szükséges információkat. Ezt hivatott segíteni a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET/Földrajzos internetes oldalak gyűjteménye.

A  Földrajzos internetes oldalainak bemutatása: 5 perc

1. feladat:  (egyéni munka)

1. Keresse ki a  Földrajzos internetes oldalak című oldalon a Földrajztanárok egylete honlapot! Informálódjon!
2. Milyen szakmai napokra látogathat el a közeljövőben?
3. Milyen tanfolyamok vannak jelenleg meghirdetve földrajztanároknak? Melyiken venne részt szívesen?
4. Talál-e pályázati, ill. versenykiírásokat a honlapon, és ha igen, melyek azok?

10 perc 5 perc

2. feladat:  (páros munka)

1. Keresse ki a  Földrajzos internetes oldalak című oldalon a NASA és a National Geographic magyar és angol nyelvű honlapjait!
2. Keressenek ezekben olyan információkat (minimum hármat), amelyek általános, ill. középiskolai diákok érdeklődésére számot tarthatnak!
3. Jegyezzék ezt fel, s a beszámoló során meséljék el társaiknak!

20 perc 5 perc

3. feladat: (páros munka)

1. Keresse ki a  Magyar tudásbázisok internetes oldalain a Sulinet Digitális Tudásbázis, Földünk és környezetünk oldalát!

Ön a Vulkánosságot fogja tanítani a következő órán.

1. Tanulmányozza át a SDT ide vonatkozó oldalait!
2. Készítsen rövid óravázlatot a tudásbázis segítségével!
3. A beszámoló során ossza ezt meg társaival!

20 perc 5 perc

Tanári magyarázat: 5 perc.

Számos földrajzi probléma (pl. a savas esők vagy a globális felmelegedés oka) különböző nézőpontból különfélének látszik. Mint a geográfusoknak, a földrajztanároknak is az a feladatuk, hogy a diákok számára különböző nézőpontokat mutassanak be, és segítsék őket abban, hogy el tudjanak igazodni az információk halmazában; lehetővé kell tenni számukra azt, hogy megértsék, méltányolják és elfogadják a különböző véleményeket. Ehhez szükség van arra, hogy a tanár maga is nyomon kövesse az aktuális földrajzi eseményeket, tájékozott legyen a környezete és a világ természeti és társadalmi folyamatainak időszerű változásairól.

4. feladat:

1. Alakítsanak négyfős csoportokat! Olvassák el a  Hírek oldalán az Aktuális híreket!
2. Válasszanak ki egyet, és mondják el véleményüket a hír tartalmával kapcsolatban!
3. Vitassák meg annak valós vagy valótlan tartalmát!

10 perc

6. 3. Digitális képek, földrajzi témájú ábrák, illusztrációk a földrajzórán

A földrajzórák elengedhetetlenül fontos és maradandó élményt adó része a szemléltetés. A szemléltetés során bemutathatunk képeket, ábrákat, de vigyázzunk arra, hogy ne vigyük túlzásba, hiszen ha túl sok képet mutatunk meg diákjainknak az órán, akkor az unalmassá is válhat számukra. A képek bemutatása akkor hatékony, ha az oktatási tevékenység szerves részévé válik és nem pusztán kikapcsolódás vagy jutalom a tanuló számára. A képek tanítási órán történő alkalmazásakor be kell tartanunk néhány szabályt. A bemutatni kívánt kép minden esetben kapcsolódjon a tananyaghoz. Olyan képet válasszunk, amely kifejezi a bemutatni kívánt jelenséget, objektumot, illetve folyamatot és fölösleges részletek ne vonják el a tanulók figyelmét. Mindenki jól lássa – még az utolsó padokból is, amit be szeretnénk mutatni. A képek, ábrák bemutatása előtt hívjuk fel tanítványaink figyelmét az eseményre.

- Most egy ábrát láttok.

- Figyeljük meg a következő képet!

- Alaposan nézzétek meg a következő folyamatábrát!...

- Hasonlítsátok össze a két képet!...

Ezután adjunk szempontokat a megfigyeléshez, majd foglaljuk össze a látottakat. A képek, ábrák gondolkodtatják a diákjainkat. Különösen akkor, ha a feladat megoldásakor kapcsolatot tudnak teremteni már korábban megtanult információval, tudásanyaggal. A tanulás eredményességét fokozhatjuk, ha nem egyszerűen csak bemutatunk egy képet, illusztrálunk egy jelenséget, hanem összetett feladat is társul a képelemzéshez. Ilyen lehet a Történet-alkotás, amelynek során egy képsorozatot adunk a diákoknak. Páros- vagy csoportmunkában sorrendbe kell rakniuk és egy eseménysort kell felismerniük, elmondaniuk, magyarázniuk. A Kapcsolatteremtés során a diákok kapnak egy képet. A feladatuk az, hogy keressenek kapcsolatot a képen látható jelenség és a korábban már megtanult tananyag között.

6.1. 3. gyakorlat: Digitális képek, földrajzi témájú ábrák, illusztrációk tanulmányozása, letöltése a földrajzórához

(5 perc) Az új évezred a legszélesebb értelemben vett vizualitást, a látni és olvasni tudást követeli meg. Erősen vizuális társadalomban élünk, televízióval, mozival, hirdetőtáblákkal és magazinképekkel körülvéve, és tartozunk annyival a tanítványainknak, hogy segítsünk nekik megfejteni a médiából származó információkat. A tankönyvek tele vannak fényképekkel.

A fényképeket a tankönyvekben általában csak illusztrációként használják, sokszor csak az az egyetlen funkciójuk, hogy megszakítsák a szöveget, és színesebbé tegyék a könyvet. Ma már nyilvánvaló, hogy a képek segítik az olvasott szöveg megértését és a tartalmára való emlékezést, sőt helyettesíthetik is a szöveget, ill. további információkat nyújtanak. Segítik továbbá a gyengébb verbális képességű tanulókat, beszéltetik a gyereket, összefüggéseket láttatnak meg. Alkalmazásuk különösen indokolt, ha a tanulók közvetlen tapasztalattal nem rendelkeznek (távoli tájakról, országokról).

 Képek oldalainak bemutatása. (5 perc)

1. feladat:

1. Keressen a  Képgaléria oldalain olyan képeket (minimum ötöt), amelyek a Külső erők felszínformáló folyamatait szemléltetik!
2. Töltse le a kiválasztott képeket, és helyezze el Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

15 perc

2. feladat:

1. Keressen a  Képgalériák az Interneten című oldalán olyan képeket (minimum ötöt), amelyek India földrajzának tanításához használhatók fel szemléltetésként!
2. Töltse le a kiválasztott képeket, és helyezze el Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

10 perc

3. feladat:

1. A  -ben a Képgalériák az Interneten/ A Föld képei/ Images of Bali honlapon keressék meg a Rice terraces című képet!
2. Alkossanak négyfős csoportokat!
3. A csoport minden tagja mondja el, hogy milyen információt közöl számára a kép!
4. Melyik tananyag tárgyalása során lehetne felhasználni a földrajztanításban?

10 perc

4. feladat:

1. A -ben a Képgalériák az Interneten/ Paul Jeffrey fotói című honlapon keresse meg az Angoláról készült képeket!
2. Alkossanak négyfős csoportokat!
3. A csoport tetszés szerint válasszon ki egy képet, és mindenki mondja el, milyen információt közöl számára a kép!
4. Melyik tananyag tárgyalása során lehetne felhasználni a földrajztanításban?

10 perc 5 perc

(3 perc) Az ábrák a földrajztanításban legalább olyan fontos információhordozók, mint a szövegek vagy a képek. Sőt, sokat segíthetnek a tanulóknak a földrajzi jelenségek megértésében, mert leegyszerűsítve ábrázolják a világot. A rajzoló már kiemelte és szemléletessé tette bennük a földrajzi tartalom lényegét…

Segítségükkel könnyebben elképzelhetik a világot vagy annak egy részét, amelyről éppen most tanulnak, érthetőbbek lesznek számukra a folyamatok, jelenségek és az azok közötti kapcsolatok (Makádi 2006).

A  Ábrák oldalainak bemutatása. (2 perc)

5. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Ábrák/Illusztrációk tára oldalon keressék meg a Kontinentális és óceáni lemez ütközése című illusztrációt!
2. Töltsék le és helyezzék a Saját elektronikus eszközkészletük megfelelő mappájába!
3. Nézzék meg jól az ábrát! Mondják el egymásnak, hogy milyen információt közöl Önök számára az ábra?
4. Melyik tananyag tárgyalása során lehetne felhasználni a földrajztanításban?

10 perc

6. feladat:

1. Alkossanak párokat! A  Ábrák/Ábrák az Interneten/Földrajzi illusztrációk (International Mapping) oldalon keressék meg a Landforms illustration című illusztrációt!
2. Töltsék le és helyezzék a Saját elektronikus eszközkészletük megfelelő mappájába!
3. Nézzék meg jól az ábrát!
4. Vegyék számba, hogy milyen információkat olvashatunk le az ábráról!
5. Melyik tananyag tárgyalása során lehetne felhasználni a földrajztanításban?

 10 perc  5 perc

Az óra értékelése

(lásd 3. sz. PowerPoint-bemutató)

7. 4. Digitális térképek

„A térkép a föld vagy más égitest felszínére vonatkozó, perspektív torzulásoktól mentes, kétdimenziós kartográfiai ábrázolásforma” (Klinghammer, 1980)

„A tér-kép szó jól fejezi ki a lényegét, a térnek a képe, azaz a valóság kisebbített tükörképe.” (Klinghammer 1983)

Az elektronikus hordozón tárolt térképek digitális dokumentumok és többnyire az Interneten érhetők el. Ezek lehetnek digitális formában készített, valóban digitális térképek, vagy korábban nem elektronikus úton készített, később digitalizált dokumentumok. Ennek alapján a térképek digitális vagy digitalizált képeknek felelnek meg.

„Digitális térképeket négyfajta szoftverrel készítünk: általános grafikai (CorelDraw, Adobe Illustrator, Freehand), térinformatikai (ArcGIS, Geomedia, Mapinfo), térképészeti (ACE, OCAD) és mérnöktervezői (AutoCAD). Ezekben a programokban találhatunk olyan multimédiás lehetőségeket, amelyek színesítik és gazdagítják az adatok ábrázolását: mindegyikkel hozzáadhatunk képeket, hangokat és videókat a térképeinkhez, és emellett diagramokat, 3D modelleket és animációkat is készíthetünk. A digitális kartográfia fejlődése a multimédiás digitális atlaszok megjelenéséhez is vezetett. Ezek a leggyakrabban CD-n, DVD-n kiadott atlaszok a nyomtatott hagyományos atlaszok továbbfejlesztése. A digitális feldolgozás olyan előnyöket kínál, amiket nem találhatunk a nyomtatott atlaszokban: a térképeket nagyobb számú és jobb minőségű képekkel, valamint videó-részletekkel egészíthetjük ki. A digitális atlasz kezelése interaktívvá vált: többek között a felhasználó kiválaszthatja, melyik térképet akarja kinyomtatni, vagy milyen tartalommal akarja ellátni a térképet, mivel a digitális atlaszok többsége megengedi a kiválasztott információk (domborzat, vízrajz, határok stb.) ki-bekapcsolását.” (Nunez 2006)

7.1. 4. gyakorlat: Digitális térképek tanulmányozása.

Térképészeti alapismeretek, térképforrások az Interneten. Légi és űrfelvételek tanulmányozása, letöltése. GPS a földrajzórán. Digitális menetrendek tanulmányozása és használata. Webkartográfia. Digitális térképek tanulmányozása, letöltése. Vaktérképek, domborzati térképek, tematikus térképek tanulmányozása, letöltése. Webatlaszok használata. Interaktív térképkészítés. Útvonal- és helykeresők tanulmányozása és használata. Térinformatika és földrajztanítás. Térképes játékok a földrajzórán.

(5 perc)

A  Térképek oldalainak bemutatása (5 perc)

1. feladat:

1. Tanulmányozza át a  Térképek oldalain a Térképészeti alapismeretek című részt! Milyen információkat szerezhet innen?

10 perc

2. feladat:

1. Alakítsanak párokat! Önök tanulmányi versenyre utaznak Egerből Mosonmagyaróvárra. A verseny 11 órakor kezdődik. Átszállás nélkül, esetleg egyszeri átszállással szeretnének utazni.
2. Milyen lehetőségeik vannak?
3. Mennyibe fog kerülni a menetjegy 2. osztályon?

Segít a  Térképek/Menetrendek oldala!

10 perc

3. feladat:

1. A  Térképek/Domborzati térképek eszköztárban keressen Afrikáról egy domborzati és egy országtérképet!
2. Töltse le és helyezze el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

10 perc

4. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Térképek/Tematikus térképek oldalon lépjenek be a Great Globe Galery honlapjára. Keressék meg a 46. számmal jelölt térképet!
2. Töltsék le és helyezzék el a Saját elektronikus eszközkészletük megfelelő mappájába!
3. Milyen adatokat közölnek a letöltött térképek?
4. Mely tananyagrész tanításánál használhatnák és milyen formában?

10 perc 3 perc

5. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Térképek oldalán található webatlaszokban keressenek térképet és adatokat Myanmar-ról!
2. Töltsék le ezeket és helyezzék el a Saját elektronikus eszközkészletük megfelelő mappájába!
3. Mennyi az egy főre jutó nemzeti jövedelem ebben az országban?

10 perc 2 perc

6. feladat:

1. Ön a Vulkanizmus jelenségét tanítja a földrajzórán. Űrfelvételeket szeretne mutatni híres vulkánokról.
2. Keressen a  Térképek/Űrfelvételek oldalain legalább három fotót!
3. Töltse le és helyezze a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

 5 perc

7. feladat:

1. Térképes kirakós játékot keres tanítványai motiválására.

Segít a Térképek/Oktatási eszközök/Térképes játékok oldala!

 20 perc

Az óra értékelése

(lásd 4. sz. PowerPoint-bemutató)

Alternatív feladatok:

Mintafeladatok földrajzi összefüggések felismertetésére a tanórákon a Cartographia Tankönyvkiadó Interaktív földrajzi atlaszának segítségével³²

CD -1

A Föld – A kőzetburok:

A Föld domborzata c. menüsor Domborzat című menüpontjára kattintva domborzatárnyékolással megjeleníthetők a szárazföldek domborzati viszonyai.

A „Földtani szerkezet” és a Földrengések, vulkánosság, lemeztektonika menüpontokkal az azonos című tematikus térképek sokrétű megjelenítésére van lehetőség.

1. feladat:  vagy

1. A jelmagyarázat megfelelő jeleire kattintva a kéreglemezek és a gyűrthegységek egyidejű megjelenítésével keressünk összefüggéseket a lemezhatárok a kéreglemezek és a hegységképződés között.

2. feladat:  vagy

1. A jelmagyarázatban a megfelelő jelre kattintva keressünk okokat a lemezhatárok, a kéregtípusok és a földrengések gyakorisága között.

3. feladat:  vagy

1. A jelmagyarázatban megfelelő jelekre kattintva bizonyítsuk az összefüggéseket a lemezhatárok típusai és a vulkánosság előfordulása között.

A Föld – A Föld éghajlata:

Az éghajlati elemek és a tengeráramlások című menüpont alatt sokféle összefüggés feltárására kínálkozik lehetőség.

1. feladat:  vagy

1. A Föld évi középhőmérséklete, valamint a meleg és hideg tengeráramlások egyidejű megjelenítésével keressük meg a hőmérsékleti anomáliák magyarázatát.

2. feladat:  vagy

1. A júliusi középhőmérséklet, az uralkodó szelek, valamint a hőmérsékleti egyenlítő egyidejű megjelenítésével indokoljuk a szélrendszerek irányát és azok módosulásait.

3. feladat:  vagy

1. Az évi csapadékmennyiség valamint a meleg és hideg tengeráramlások egyidejű megjelenítésével igazoljuk a partvidékek eltérő csapadékviszonyainak okait.

A Föld – A Föld népessége:

A Demográfia című menüpontban a Népsűrűség című tematikus térkép megjelenítésére van lehetőség.

1. feladat:  vagy

1. A jelmagyarázat megfelelő jeleire kattintva keressünk összefüggéseket a legsűrűbben lakott helyek és a vízrajz között.

CD-2

Európa:

A Bányakincsek és a Földtani szerkezet című menüpontok azonos című tematikus térképen

1. feladat:  vagy

1. A Bányakincsek és a Földtani szerkezet című menüpontok azonos című tematikus térképei alapján keressünk összefüggéseket a szerkezet és a kapcsolódó ásványkincsek között.

Az Országok, települések és a Népesség című menüpontban a Vallások című tematikus térkép alapján.

2. feladat:  vagy

1. A Vallások című térképen kapcsoljuk be az államhatárokat! Keressünk magyarázatot az új államok megalakulására, és egyes államokban ma is előforduló feszültségekre.

8. 5. Multimédia CD-ROM- és DVD-ROM-taneszközök, interaktív szoftverek

A multimédia-programok megjeleníthetnek adatokat, szövegeket, képeket, grafikákat, mozgófilmet, animációkat, hangfájlokat játszhatnak le. Ezek nagyméretű fájlok, amelyek tárolását, továbbítását és – megfelelő számítógép segítségével – megjelenítését az oktatási gyakorlatban terjedő mágneses adattárolók: CD-ROM-ok, CD-I-k, DVD-ROM-ok teszik lehetővé. A CD-ROM-ot (Compact Disc Read Only Memory) nagymennyiségű adat (650 MBájt) tárolására fejlesztették ki. Az információt a gyártás során írják a lemezre, a felhasználó már nem tud rá írni, ami a nevében is kifejezésre jut (csak olvasható memória). A CD-I (Compact Disc Interactíve) – Interaktív CD annyiban különbözik a CD-ROM-tól, hogy a lemezt speciális (CD-I) készülékkel lehet lejátszani, ami az interaktivitást biztosítja. A DVD (Digital Video Disc) a mozgókép digitalizálására kifejlesztett rendszer. A lemezen 8,5 GBájt adatot lehet tárolni. A DVD-lejátszókat úgy tervezték, hogy hagyományos CD-k lejátszására is alkalmasak legyenek.

A multimédia-CD sokoldalú módszertani alkalmazásának csupán a szaktanár kreativitása, igényessége, fantáziája, szándéka szab határt, mivel töméntelen mennyiségű, ám változó minőségű anyag áll a földrajztanárok rendelkezésére.

„2002. tavaszán az ISZE³³ az OM megbízásából 60 pedagógus bevonásával egyedülálló szakmai anyagot készített. A kerettanterv minden tantárgyához, altéma szintig lebontva hozzárendelte az IKT alkalmazási lehetőségeit, megnevezve a szükséges hardver- és szoftvereszközöket, az óratípust, a tanítási módszereket, az időigényt. Ezt az anyagot egészíti ki az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja által készített annotált multimédia-gyűjtemény, amely mintegy „útikalauzként” segíti az eligazodást a hazai CD-ROM-ok birodalmában.

A magyar CD-ROM-kiadók és -fejlesztők teljes listája, címmel, telefonszámmal megtalálható a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ honlapján: http://www.neumann-haz.hu/diszkog/fejleszt.htm” (Kőrösné 2002 ).

Áttanulmányozva az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja által készített annotált multimédia-gyűjteményt, a földrajz, sajnos, nem szerepel külön tantárgyként. A természetismeret és biológia tantárgyakkal közös csoportot alkotva csupán hét CD-ROM-ot kínál az érdeklődőknek (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=informatika-Korosne-multimedia).

A Neumann-ház³⁴ 1992 óta gyűjti a Magyarországon kiadott CD-ROM-ok adatait. A 2006. november 27-iki (utoljára frissített) adatok szerint ötvenöt, a földrajztanításban használható CD-ROM-ot találtam. Ezek kigyűjtéséhez több ezer kiadványt kellett átnézni, amely meglehetősen időigényes feladatnak bizonyult, ugyanis az összegyűjtött anyagok nem témák vagy tantárgyak esetleg tudományágak szerint vannak csoportosítva, hanem ábécé-sorrendben. Konkrét kiadvány keresésére viszont kiválóan alkalmas a gyűjtemény.

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET (Bővebben lásd a 6. fejezetben) Multimédiás CD-k oldalán szakmai szempontok alapján összeválogatott, a földrajztanításban használható CD-ROM-ok és DVD-ROM-ok kollekcióját és kiadók földrajztanításra fókuszált CD-ROM-adatbázisait találjuk. Ez utóbbiak közül kifejezetten az oktatáshoz kínál oktatóprogramokat a Mikrosuli Oktatásszervezési Stúdió, amelynek termékeit a HUNDIDAC³⁵ többször is díjjal jutalmazta. Céljuk, hogy segítsék a számítástechnika integrációját a különböző tantárgyakba és a számítógépnek mint eszköznek a használatát a tanórán, minden iskolatípusban. Programjaik nagyszerűen illeszkednek a kerettantervek követelményeihez. A földrajz tanításához jelenleg hat kiváló CD-ROM-ot kínálnak az 5–12. osztályok részére.

Ezek közül egy az Interaktív földrajz 5–6 multimédiás CD, amelynek a kezelése nem igényel különösebb számítástechnikai tudást. A képes menürendszer használata lehetővé teszi a programban való barangolást. Főbb témakörei: Időjárás és éghajlat; Tájékozódás a térképen és a természetben; Folyóvizek és tavak világa; A földfelszín változásai; A Föld egy bolygó; A Föld éghajlata; összesen 50 tanítási egység teljes feldolgozását tartalmazza. Minden témához tartozik egy színes képekkel illusztrált elektronikus könyv, ez tartalmi információkat nyújt a gyerekek számára. A menüpontokhoz egy-egy diavetítés tartozik, az anyag megértését segítő képekkel. A legtöbb témához rövid természetfilm is kapcsolódik a zenés mozgókép lehetőségeivel. S végül 50 feladatsor segítségével az elsajátított ismeretek válnak ellenőrizhetővé. A pedagógusok munkájához segítséget nyújt a témánkénti óravázlat, ami egyfajta javaslatot ad a feldolgozás menetére. A CD nagyon jól használható tanítási órákon, valamint otthoni tanulásra egyaránt. Tanít, láttat, gondolkodtat, szórakoztat. Használata egyaránt élmény a gyerekek és a pedagógusok számára.

Természetföldrajzi témákhoz, ill. a kontinensek földrajzához kínál – a kerettantervek követelményeinek megfelelő – oktatócsomagokat videófilm, DVD és a hozzájuk tartozó tanári óravezető könyv (CD) formájában a STUDY Guard Bt. – Oktató-Videofilmkiadó.

A tanári óravezetői CD-ROM instrukciókkal látja el a tanárokat az oktatófilmek használatával kapcsolatban. Információkat kaphatunk arról, hogyan illeszthető a program a tanórák anyagához, s útmutatót ad szervezési és irányítási teendőket illetően is. Az Előkészületek a film megtekintéséhez című rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése előtt kellőképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. A program megtekintése után című fejezet javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekből és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához, és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is.

A földrajztanár szakmódszertani munkáját segíti a Földönjáró Módszertani segédanyag, DVD-ROM, a földrajztanítás módszertani kézikönyvének kétrészes melléklete, amely elsősorban az általános és középiskolai tanárképzés igényeinek kiszolgálására készült, de haszonnal forgathatják a gyakorló földrajztanárok is.

A taneszköz-piacon kapható, a földrajztanárok számára kínált oktató szoftverek – multimédiás CD-ROM-ok – minősége és használhatósága az oktatási folyamatban eltérő. Értékelésükről számos kitűnő hazai tanulmányban olvashatunk (Kárpáti–Varga 1999; Forgó 1999; Kárpáti 2000). Az oktatási szoftverek magyar iskolai alkalmazásáról 1998-ban Kárpáti Andrea és Varga Kornél végzett online kérdőíves felmérést. A taneszközöket az alábbi szempontok szerint értékelték (0–5-ig vagy 0–2-ig terjedő pontszámmal):

1. Tartalom: a taneszköz tartalma megfelel-e az adott szaktudomány elveinek és ismereteinek;
2. Pedagógiai használhatóság: mennyire alkalmas az adott tantárgy tantervének megfelelő tanórai felhasználásra;
3. Tapasztalat: kipróbálták-e és használják-e a taneszközt;
4. Telepítési útmutató: van-e, milyen minőségű;
5. Felhasználási útmutató: van-e, milyen minőségű;
6. Pedagógiai útmutató: van-e, milyen minőségű;

A minőséget a fenti értékek összegéből képzett változó adta meg.

A német SODIS szoftverértékelő központ évente 7–8000 új oktatási szoftvert értékel. Összetett szempontrendszer (felépítés, a keresőrendszer, a multimédia megoldások relevanciája stb.) alapján történő értékelésük megkönnyíti a pedagógusok taneszköz-választását (bővebben lásd Kárpáti 2000).

Az interaktív szoftverek lehetnek játékprogramok, amelyek a tanórai tanítási tevékenységhez is kapcsolódhatnak. Az ismeretek memorizálásán, gyarapításán túl fejlesztik a tanulók kreativitását. Találkozunk demonstrációs és szimulációs programokkal, pl. a földrajzórán kiválóan használható a Google Earth – Virtuális földgömb nagyfelbontású műholdképeivel a Föld legeldugottabb szegleteibe is „bekukkanthatunk” (http://earth.google.com/). Részletes keresést tesz lehetővé, adatbázis és tucatnyi extra szolgáltatás áll rendelkezésünkre (képek a keresett városról, étkezési- és szálláshelyek, közlekedési információk stb.). A Get Google Earth hivatkozásra kattintva a program ingyenesen letölthető a honlapról. A NASA ingyenes szoftvere a műholdképekkel készített háromdimenziós földgömb a World Wind (http://worldwind.arc.nasa.gov/), amelynek segítségével láthatjuk bolygónk időjárási, domborzati viszonyait. Az AmiGlobe 2006 (http://www.amiglobe.com/) interaktív szoftver egy világatlasz, amelynek segítségével részletes információt kapunk az általunk kiválasztott országról. Megtekinthetjük térképét, zászlaját, jellemző földrajzi, politikai, népesség-, valamint egyéb adatait, és meghallgathatjuk az ország himnuszát is. Az Útvonal- és helykereső, ill. a Menetrendek program a tanulmányi kirándulások szervezéséhez, közlekedés-földrajzi ismeretek és készségek elsajátításához nyújt segítséget.

A számítógép és megfelelő számítógépes program segítségével előre elkészített prezentációk mutathatók be. A prezentáció vizuális és hanganyagot is tartalmazhat; a bemutató során a két csatorna szinkronban működik. Ötvözi a tábla, a dia, a demonstrációs tábla, az írásvetítő és a videó előnyeit. Olyan egyéb lehetőségeket biztosít, amelyeket fizikai korlátaik miatt a fent említett eszközök nem tudnának szolgáltatni. Az anyag fejlesztése egyszerű és olcsó, könnyen módosítható és továbbfejleszthető. Ha a számítógépes bemutatót osztályteremben alkalmazzuk, szükségünk van egy olyan eszközre, amely nagyobb méretben jeleníti meg a bemutatót. Ilyen eszközök az LCD-kivetítő és a projektor.

A prezentációk széles körben elterjedtek, mert egyszerűen kezelhetőek. A hagyományos diabemutatókkal szemben a számítógépes prezentációs programok számos többletszolgáltatást nyújtanak. Az elkészített bemutatók tárolhatók, módosíthatók, később is felhasználhatók. A dián levő szövegek, ábrák megjelenítése időzíthető. A bemutatókat könnyen ki lehet nyomtatni. Lehetőség van animációs effektusokra, hangokat rendelhetünk álló- és mozgóképekhez, elágazásokat tehetünk a prezentációba. A lineáris prezentációk mellett az interaktív, multimédia-elemeket magukba foglaló bemutatók a szemléltetésen túlmenően alkalmasak egyéni tanulásra is, mivel a tanuló szabadon barangolhat az információk között. Legismertebb prezentációs program a Microsoft PowerPoint (PPt). A Microsoft Office XP PowerPoint nevű programjával igényes bemutatók készíthetőek³⁶.

A földrajztanításhoz használható bemutatókat találunk a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET/ PPt-bemutatók oldalán

8.1. 5. gyakorlat: Forgalomban levő, földrajzi tartalmú multimédiás CD-k, interaktív szoftverek tanulmányozása. PowerPoint prezentációk alkalmazása.

(5 perc) A multimédiás CD-ROM-ok tanórán való felhasználásának számos előnye van. Támogatja az egyéni tanulást, és növeli a kreativitást. A jelenleg forgalomban levő CD-k jelentős része az adott témára vonatkozóan rendkívül bőséges információt tartalmaz, többnyire gazdag képanyaggal és illusztrációval színezve. Egyes CD-ket kifejezetten oktatási célokra terveztek. Léteznek multimédiás oktatóprogramok, amelyek használata a felhasználótól nem igényel számítástechnikai ismereteket. Az interaktív szoftverek demonstrációs és szimulációs programok, lehetővé teszik, hogy a világ bármely szegletébe bekukkantsunk, onnan információt szerezzünk. Kiválóan alkalmazhatók a földrajzórán.

A  Multimédiás CD-ROM-ok oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. Tanulmányozza át a  Multimédiás CD-ROM-ok oldalait! Szakmódszertani segédletet szeretne vásárolni CD formájában.
2. Melyik CD-t lenne érdemes megvennie?
3. Milyen szakmai tartalommal bír a CD-ROM?

10 perc 3 perc

2. feladat:

1. Tanulmányozza át a  Multimédiás CD-k oldalait! Térképekkel kapcsolatos CD-ROM-ot keressen.
2. Talál-e ilyen jellegű CD-t, és ha igen, mennyiért tudná megvenni?
3. Milyen tartalommal bír a CD?

5 perc 3 perc

 (5 perc) A prezentációk széles körben elterjedtek, mert egyszerűen kezelhetők. A hagyományos diabemutatókkal szemben a számítógépes prezentációs programok számos többletszolgáltatást nyújtanak. Az elkészített bemutatók tárolhatók, módosíthatók, később is felhasználhatók.

A dián levő szövegek, ábrák megjelenítése időzíthető, a bemutatók könnyen kinyomtathatók. Lehetőség van animációs effektusokra, a diarendező nézetben gyors áttekintésre, hangokat rendelhetünk álló- és mozgóképekhez, elágazásokat tehetünk a prezentációba.

Az interaktív prezentáció a szemléltetésen túlmenően alkalmas egyéni tanulásra is, mivel a tanuló szabadon barangolhat az információk között.

3. feladat:

1. A  PPt-prezentációk oldalán keressen olyan prezentációt, amely a csillagászati földrajz tanításában segítené munkáját!
2. Töltse le és helyezze el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!
3. Alakítsanak párokat!
4. Segítségével magyarázza el társának a napfogyatkozást és a Hold fázisváltozásait!

15 perc

(2 perc) Google Earth – Virtuális földgömb nagy felbontású műholdképekkel, amelyekkel a Föld legeldugottabb szegleteibe is „bekukkanthatunk”. Részletes keresést tesz lehetővé. Adatbázis és tucatnyi extra szolgáltatás áll rendelkezésre. A Get Google Earth hivatkozásra kattintva a program ingyenesen letölthető a honlapról.

4. feladat:

1. A  Google Earth oldalán ugyanilyen nevű hivatkozásra kattintva eljut a Google Earth honlapjára. Töltse le a programot!

 5 perc

5. feladat:

1. A Google Earth program segítségével virtuális utazásra indul. Párizsba szeretne eljutni, az Eiffel-tornyot akarja megnézni.
2. Nézze meg azt is, hogy tartózkodnak-e emberek a toronyban!
3. Kalandra fel!

 10 perc

6. feladat:

1. A Google Earth program segítségével virtuális utazásra indul. Afrikába utazik. A Kilimandzsárót szeretné megnézni.
2. A csúcs melyik égtáj felé néző oldalán olvadt el a jégsapka?

 5 perc

7. feladat:

1. A Google Earth program segítségével virtuális utazásra indul Közép-Amerikába. A Panama-csatornát szeretné megnézni.
2. Nézze meg, hogy tartózkodik-e hajó a zsilipkamrában!

 5 perc

8. feladat:

1. Utazzon el virtuális kirándulásra a Google Earth program segítségével!
2. Utazásairól beszámol majd tanítványainak.
3. Mely anyagrész motiválására használhatja fel élménybeszámolóját?

 10 perc  5 perc

Az óra értékelése

(lásd 5. sz. PowerPoint-bemutató)

Alternatív feladatok:

1 feladat: 9. osztály A Föld mint égitest – A Föld mozgásai című tananyag tanításakor vagy A Földrajzi övezetesség – Szoláris éghajlati övezetek című tanegység megértéséhez és elmélyítéséhez használhatjuk az AmiGlobe (16. ábra) interaktív szoftvert.

 

16. ábra: AmiGlobe; nappal és éjszaka a Földön szeptember 23-án

A show night/day area ikont (nyíl jelzi) megnyomva, a nappalok és az éjszakák váltakozását demonstrálhatjuk. A kis ablak segítségével a nap 90°-ban delelését is nyomon követhetjük az év különböző napjain. Az évszakok váltakozása szempontjából fontos napéjegyenlőség és napforduló fogalmakat rögzíthetjük stb. A szoftvert frontális tanári bemutatóra is használhatjuk, de eredményesebb, ha diákjaink egyéni vagy páros munkában maguk végzik el a számítógépen a tanár által megadott feladatokat. A tanár ilyen és ehhez hasonló feladatokat alkothat:

1. Nyissátok meg az AmiGlobe interaktív szoftvert (A diákok által használt számítógépre a szoftvert korábban letöltöttük, a tanuló parancsikon segítségével közvetlenül nyitja a szoftver főoldalát.)!
2. A feladatok megoldásához használjátok a Föld kiterített (flat) térképét! A show night/day area ikon ( ) segítségével nézzétek meg, hogy a Földünkön hol van nappal és hol van éjszaka!
3. Mit jelölhet a térképre berajzolt Nap?
4. Válasszátok ki a következő nevezetes napokat: március 21., június 22., szeptember 23., december 22. a Sun Time ablakban! Hol delel 90°-os szögben a Nap ezeken a napokon?
5. Figyeld meg a kiválasztott időpontokban a nappalok és az éjszakák hosszát! Mit tapasztalsz?
6. Hányszor delel az Egyenlítőn derékszögben a Nap az év folyamán?
7. Hányszor delel a Ráktérítőn derékszögben a Nap az év folyamán?
8. Hányszor delel a Baktérítőn derékszögben a Nap az év folyamán?
9. Mely földrajzi szélességeken nem delel derékszögben a Földön a Nap?
10. Találsz-e olyan területet a Földön, ahol nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap? Hol találhatók ezek a területek?
11. A feladatokat oldd meg gömbi (spherical) nézetben is!
12. Milyen következtetéseket tudsz levonni a Nap járásának tanulmányozásából?
13. Családoddal utazást nyertél, aminek során Norvégia északi partjaira lesz lehetőségetek elutazni tengeri halászatra. Az időpontot Te választhatod meg. Melyik hónapban lenne érdemes elutazni, hogy napos, kellemes legyen az időjárás?

Az AmiGlobe szoftver játékra is ad lehetőséget. Javasolhatjuk tanítványainknak, hogy otthon gyakorolhatják az országok és fővárosaik felismerését (Game/capitals menüpont).

9. 6. Interaktív digitális tábla

Az interaktív digitális tábla olyan – nevéből is következően teljes interaktivitással bíró – oktatási eszköz, amely egyesíti a számítógépet és a projektort, és ezt egy olyan táblával bővíti, amelynek segítségével a táblára írt szövegek, rajzok, ábrák elmenthetők, visszajátszhatók, kinyomtathatók, e-mailben továbbíthatók (17. ábra).

A számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat is egyetlen egységbe foglalja, s így a számítógép közvetlenül a tábla érintésérzékeny felületéről vezérelhető.

Az interaktív digitális táblák tanórai használatának számos előnye van (Reformok az oktatásban 2003 alapján):

1. A tanórák anyaga előre elkészíthető és újra felhasználható. Az adott tananyag magyarázatakor megjeleníthetjük a korábbi táblaképeket.
2. A tanórák anyaga folyamatosan fejleszthető, akár a tanítási folyamat alatt is.
3. Az interaktív táblák a kor színvonalának megfelelő megjelenítését teszik lehetővé a tananyagnak, amely segít a figyelem felkeltésében, fenntartásában.
4. Növeli a tanulók aktivitását.
5. A táblaképek elmenthetők, a hallgatóság számára sokszorosíthatók. Így a tanulók nyugodtan koncentrálhatnak a tanár mondanivalójára, csak a szóbeli kiegészítéseket kell jegyzetelniük, hiszen a táblára írtakat megkaphatják elektronikus formában is.
6. Az interaktív táblákhoz fejlesztett szoftverek számos olyan kiegészítést tartalmaznak, amelyek ötvözik a hagyományos oktatásban használt táblák előnyeit. (vaktérképes háttér egyetlen táblán).
7. Az eszköz támogatja az IKT-készségek elsajátítását.

 

17. ábra: Interaktív digitális tábla

Az órán felhasználható interaktív tananyagok jellemzői³⁷:

1. Típusai:
2. Felépítés szerint:
3. kép + interaktív feladat
4. hang + interaktív feladat
5. videó + interaktív feladat
6. animáció + interaktív feladat
7. plusz önálló interaktív feladatok
8. egyéb lehetőségek
9. Módszertani eszközei szerint:
10. önálló gondolkodást, véleményalkotást segítő produktív kérdések
11. tudásrendszert mozgósító reproduktív kérdések
12. írásbeli – pl. előzetes tudást felidéző feladatok: Csoportosítsd! stb.
13. Szóbeli – pl. vélemény megfogalmazása: Mit gondolsz? Vessétek össze véleményeiteket! stb.
14. egyéb lehetőségek
15. Célja:
16. kompetenciafejlesztés
17. differenciálás a különböző képességű diákok között
18. tananyag elmélyítése
19. hatékony szemléltetés
20. motiválás – az érdeklődés felkeltése és szinten tartása az óra végéig
21. Ellenőrzés és értékelés (önellenőrzés is)

A tananyagok interaktív feldolgozásához javasolt Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Ökonet Kft kiscsoportos munkaformáit alkalmazni. Szinte minden tananyagrésznél lehet (kell) alkalmazni térképet és animációs ábrákat. Az digitális ábrák bemutatásával érthetőbbé válnak a természeti jelenségek, könnyebbé teszi a folyamatok megértését. Lehet saját ábrákat készíteni és feladatokat, de a Lynx programon belül a WordWall feladatvarázslói segítségével gyorsan, egyszerűen készíthetünk feladatokat.

WordWall feladattípusok:

1. Üres rács
2. Egyszerű szöveg
3. Ülésterv
4. Szókereső
5. Kategória kvíz
6. Kakukktojás
7. Összekötő
8. Kvíz
9. Keresztrejtvény
10. Képrejtvény
11. Mondatalkotó
12. Kódmegfejtő
13. Adatgeneráló
14. Képrács
15. Táblázat
16. Véleményező

További feladattípusok:

1. képek és fogalmak párkeresése
2. fogalmak és leírások párkeresése
3. egyszerű választás
4. többszörös választás
5. fogalom kiegészítéssel
6. táblázat kiegészítése
7. táblázatba rendezés

9.1. 6. gyakorlat: A digitális tábla bemutatása, tanulmányozása, alkalmazása a földrajzórán. Feladatok megoldása és készítése a digitális tábla alkalmazásával³⁸³⁹

1. feladat:

A kőzetlemezek mozgásából következtess a vulkán kőzetanyagára!

 

2. feladat:

Az ábra alapján nevezd meg a vulkán részeit!

 

3. feladat:

Jelöld a térképen a vulkanizmus fő területeit!

 

4. feladat:

Töltsük ki az alábbi táblázatot!

 

5. feladat:

Válaszd ki a kakukktojást!

 

Kakukktojás megoldásának ellenőrzése:

 

6. feladat:  Bemelegítés – szófal

Keresd meg az alábbi szavakat a betűhalmazban!

szállítás – pl. járműipar

vasérc – vaskohászat

energia – színesfémkohászat

fogyasztópiac – élelmiszeripar

kőszén – kohászat, energiatermelés

tőke – high-tech ipar

kutatóbázis – high-tech ipar

munkaerő - olcsó: textil

1. képzett: űripar, biotechnológia

kooperáció – járműipar

víz - vegyipar

 

A szófal megoldása:

 

10. 7. Elektronikus könyvtárak, adatbázisok használata

Az elektronikus könyvtárak lehetővé teszik, hogy könyvek, folyóiratok, jegyzetek és egyéb szakirodalmak digitális formában elérhetővé váljanak a tanár számára.

„ Elektronikus könyvtár – digitális könyvtár, olyan virtuális intézmény, amely az infokommunikációs technológiák felhasználásával a hagyományos könyvtárak mintájára nagy mennyiségű, elsősorban szöveges dokumentumot tesz egy helyről, rendszerezett formában elérhetővé az olvasók számára…

Lényeges újdonságuk, hogy közvetlen kapcsolat építhető ki a katalógus és az állomány egyes elemei között, ami jelentősen meggyorsítja és kényelmesebbé teszi az információkhoz való hozzájutást.

Azzal, hogy az elektronikus könyvtárak a felhasználók széles tömegeinek mindenféle (anyagi, időbeli stb.) korlátozás nélkül állnak rendelkezésére, az informális tanulás kitüntetett eszközeivé is váltak.” (Magyar Virtuális Enciklopédia).

Virtuális Enciklopédiák – az internet közegében törekszenek az enciklopédiák régi álmát, a világra vonatkozó tudás egészének bemutatását megvalósítani. Szemben a könyvnyomtatás korának enciklopédiáival és lexikonjaival, a virtuális enciklopédiák tartalmai – csakúgy, mint az egyes címszavak közötti kapcsolódások – folyamatosan frissíthetők; a szakirodalmi hivatkozások, a világháló egyre növekvő gazdagságát kiaknázva, nyomban hozzáférhetővé tehetők; s nemcsak a szövegekben átadható tudás, de az ismeretek széles multimediális spektruma – hangok, képek, animációk – is közvetíthetők.

Az interneten ma található enciklopédiák részben a digitális közegbe áttett hagyományos szakszótárak – ilyen például az Encyclopedia Britannica ragyogó 1911-es kiadásának webes változata –, részben az internet közösségi szellemének megfelelő, alulról építkező lexikonok – ilyen a például a Wikipédia –, részben azonban valódi enciklopédiák, mint amilyen a német wissen.de, s mint amilyen persze a most épülő Magyar Virtuális Enciklopédia” (Magyar Virtuális Enciklopédia).

A földrajzi tudásanyag legegyszerűbb elemei a tények és az adatok. A tények önmagukért beszélő kijelentések, amelyeket látszólag csak meg kell tanulni és reprodukálni kell. Ilyen adatok például az országok és a fővárosok, a földrajzi szuperlatívuszok (leghosszabb folyó, legmagasabb hegycsúcs, legkisebb sziget stb.).

A legfontosabb adatok, adatsorok nagyságrendjét is érzékelnünk kell. Az adatok között összefüggések rejlenek, amelyeket fel kell ismernünk. Ezáltal közvetett információhoz juthatunk az adott témában. Tanítványaink a földrajzórán többnyire a tankönyvekből, atlaszokból olvassák le az adatokat. Ilyenkor nincs szükségük különösebb odafigyelésre, gondolkodásra. Ösztönözzük diákjainkat, hogy önmaguk is megkereshetik a szükséges forrásokat az internet segítségével.

A tanuló számára összetett feladat az adatok kezelése, elemzése, az információk feldolgozása. Ehhez nyújt segítséget, ha a földrajztanár rendszeresen alkalmazza a nEtSZKÖZKÉSZLET adatbázisát a földrajzórán.

10.1. 7. gyakorlat: Ismerkedés magyar és a külföldi elektronikus könyvtárakkal és adatbázisokkal. Adatok gyűjtése a földrajzórához elektronikus adatbázisok felhasználásával. Virtuális enciklopédiák, egyéb földrajzi témájú lexikonok információs oldalainak a tanulmányozása és alkalmazása a földrajzórán.

 (2 perc) Tanári bevezető az elektronikus könyvtárak használatáról a földrajztanításban.

A  Könyvtárak oldalainak bemutatása. (3 perc)

1. feladat:

1. Ön az Sarkvidékek földrajzát tanítja. A  Elektronikus könyvtárak/Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain keressen olyan kiadványt, amely segítené a munkáját!
2. Milyen könyveket talált?
3. Elolvashatja-e elektronikus formában a talált kiadványt?

10 perc 3 perc

2. feladat:

1. A Földünk éghajlata című tananyagot tanítja. Az internet használatát beépíti munkájába.
2. A következő feladatot adja tanítványainak:
3. A  Magyar Könyvtárak/Magyar Elektronikus Könyvtár oldalon, Láng Attila Földi mesék című elektronikus könyvében keressenek választ arra, a kérdésre, hogy mi történne a Földön, ha lecsökkenne, ill. megnövekedne a sarki jégtakaró kiterjedése?
4. Milyen hőmérsékleti változások idézik elő ezt a jelenségeket?
5. Milyen információt olvashatnak ki diákjai a könyvből?

10 perc 5 perc

 (2 perc) Tanári magyarázat és a virtuális enciklopédiák használatáról a földrajztanításban.

A  Enciklopédiák, lexikonok oldalainak bemutatása. (3 perc)

3. feladat:

1. Ön a Csillagászat fejezetet tanítja a középiskola első osztályában. Állítson össze tanítványainak egy tíz szóból álló fogalomgyűjteményt, amely a legfontosabb fogalmakat tartalmazza!

Segít a  Virtuális enciklopédiák oldala!

10 perc

 (5 perc) Tanári bevezető az adatok használatáról a földrajztanításban.

A  Adatbázis oldalainak bemutatása. (2 perc)

4. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Adatbázisok az Interneten/Atlapedia Online honlapon válasszanak ki tetszés szerint egy országot, és nézzék meg, milyen információkat szerezhetnek az országról ebből az adatbázisból!

 15 perc 2 perc

5. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Adatbázisok az Interneten oldalán keressenek olyan honlapot, amelyen 2005-ös vagy annál frissebb adatokat találnak a világ országairól!
2. Melyik országban volt magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem 2005-ben: Magyarországon vagy Horvátországban?

 15 perc 3 perc

Az óra értékelése

(lásd 6. sz. PowerPoint-bemutató)

11. 8. Ismeretterjesztő könyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok az Interneten

11.1. 8. gyakorlat: Ismeretterjesztő könyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok információs oldalainak, szakcikkek gyűjteményének tanulmányozása.Információkeresés a geográfia különböző tudományágaihoz kapcsolódó honlapokon.

 (3 perc) „A ma Magyarországon forgalomban lévő tankönyvek maximalizmusra törekednek, túlterhelik a diákokat megtanulandó ismeretekkel, szóhasználatuk nem alkalmazkodik a gyerek életkori sajátosságaihoz, képi világuk illuzórikus szemléletet sugall, feladatrendszerük pedig elsősorban a megtanított ismeretanyag visszakérdezésére fókuszál, nem nyit teret az egyén kreativitásának” (OM 2006).

„A pedagógust munkakörénél fogva megilleti a jog, hogy a) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit megválassza, b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.” (Törvény a közoktatásról)

A pedagógusnak nemcsak joga a tankönyvválasztás, hanem felelőssége is, hogy milyen tankönyvet választ tanítványainak.

 Tankönyvek, ismeretterjesztő könyvek oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. Tanulmányozza át a  Tankönyvválasztás szempontjai oldalát!
2. Válasszon ki öt szempontot, amely Ön szerint a legfontosabb!
3. Alakítsanak csoportot!
4. Hasonlítsák össze a választott szempontokat!
5. Készítsék el az abszolút fontossági sorrendet!
6. Számoljanak be róla társaiknak!

15 perc 5 perc

2. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Tankönyvek oldalán a Nemzeti Tankönyvkiadó kínálatában keressen 8. osztályosoknak szóló földrajzkönyvet!
2. Hány különféle kiadványt talált?

10 perc 5 perc

 (3 perc)A földrajzi témájú folyóiratok mind a tanár, mind a diák számára aktuális szakmai információk elérésének eszközei. A színvonalas hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus formában megjelenő szakfolyóiratok tudományos eredményekről számolnak be, feltárják a távoli tájak szépségeit, a különböző országok kultúráját, csodás képanyagukkal ablakot jelentenek a világra.

A tanártól elvárható, hogy rendszeresen képezze tovább magát szakmailag. Kiváló lehetőséget nyújt erre az aktuális szakirodalom és a – szakmai folyóiratokban megjelenő – szakcikkek tanulmányozása. Ezekben elmélyülve értesülhet a tanár a legfrissebb szakmai kutatásokról, eredményekről. Segítséget kaphat mindennapi szaktanári munkájához. A szakcikkek rendszeres tanulmányozásával szélesítheti látókörét, gazdagíthatja szaktudását.

A  Szakfolyóiratok és Szakcikkek oldalainak bemutatása. (2 perc)

3. feladat:

1. Ön a hurrikánokról szeretne kiselőadás-anyagot adni tanítványainak.

Nem emlékszik rá, hogy melyik National Geographic folyóiratban olvasott erről a témáról.

1. Keresse meg a - ben!
2. Olvassa el, melyik hurrikán okozta az Amerikai Egyesült Államok történetének legsúlyosabb hurrikánkatasztrófáját!

10 perc 5 perc

4. feladat:

1. Keresse meg a  Szakcikkek gyűjteménye oldalán Kleininger Tamás: IKT-eszközök a földrajzoktatásban című cikkét.
2. Fussa át s válaszoljon a következő kérdésre!
3. Hogyan segíthet a tanároknak és a diákoknakaz internet?

10 perc 5 perc

 (3 perc) A Geográfia tudományágai eszköztár a különböző tudományterületek tanításához nyújt segítséget, a teljesség igénye nélkül. A nagyobb tudományágakon (Általános természetföldrajz, Általános gazdaságföldrajz) belül résztudományágak, tudományterületek is megjelennek. A földrajz tantárgy számos természet- és társadalomtudomány egyedüli képviselője a közoktatásban.

A  A geográfia tudományágai oldalainak bemutatása. (2 perc)

5. feladat:

1. Ön a Vulkanizmus fejezetet tanítja a középiskola első osztályában.
2. Képeket és videofelvételeket keres a szemléltetéshez.
3. Töltsön le minimum öt képet, és nézzen meg egy videoklipet!
4. Segít a  A geográfia tudományágai/Vulkanológia oldala.

 10 perc

Az óra értékelése

(lásd 7. sz. PowerPoint-bemutató)

12. 9. Videoklipek, animációk, zenei anyagok az interneten

12.1. 9. gyakorlat: Videoklipek, animációk, zenei anyagok tanulmányozása, keresése, letöltése a földrajzórához.

 (3 perc) Videoklipek segítségével nagymértékben felkelthető a diákok érdeklődése a földrajzórán. Mozgóképek közvetítésével olyan eseményeket mutathatunk be, amelyek távoli országokat, azok életét, természeti szépségeit mutatják be. Érthetővé tehetünk speciális feladatokat, amelyeket szavakkal csak körülményesen lehetne elmagyarázni, grafikusan pedig nem lehetne elég élethűen ábrázolni.

A videobejátszások – az összes szemléltető előnyükkel együtt – valóban akkor hatékonyak, ha információtartalmuk illeszkedik a tananyaghoz, és megfigyelési szempontokat adunk a megtekintéshez.

A  Videoklipek oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. Ön Afrika földrajzát tanítja az általános iskola 7. osztályában.
2. Keressen a  Videoklipek/Videoklip kollekció oldalán olyan videofelvételt, amit az órán tanítványai motiválására használhatna!
3. Töltse le és helyezze el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

15 perc

2. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Videoklipek/Videoklip kollekció oldalán keressék meg az Old Faithfull, Yellostone NP nevű videofelvételt!
2. Tekintsék meg!
3. Milyen földrajzi jelenséget mutat be a klip?
4. Meséljék el egymásnak!
5. Tegyenek fel két-két kérdést a jelenséggel kapcsolatban, amelyekre a társuk próbáljon válaszolni!
6. Töltsék le és helyezzék el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

15 perc 5 perc

3. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Videoklipek/Videoklipek az interneten című oldalán a National Geographic Channel videoklip-gyűjteményében keressék meg a Kannibál tradíciók című klipet!
2. Ezt fogják tanítványaiknak motivációként levetíteni a földrajz órán.
3. Nézzék meg és alkossanak legalább öt kérdést vagy megfigyelési szempontot, melyet tanítványaiknak fognak majd feltenni!
4. Melyik tananyag tárgyalásánál vetítenék le ezt a felvételt?
5. Munkájukról számoljanak be társaiknak is!

20 perc 5 perc

 (3 perc) Alapvető célkitűzés, hogy a tanulást élményszerűvé tegyük a multimédián felnőtt (tévé, számítógép stb.) diákok számára. Ezt segíti elő az animációk tanórai alkalmazása is. Az animációk segítik a tananyag jobb megértését, látványossá teszik bemutatását. Segítségével megfigyelhetők azok a jelenségek, melyeket a valóságban nem láthatunk. Ilyenek: pl. az égitestek mozgása, a Föld belsejében lejátszódó folyamatok stb. Illusztrálhatók elvont szabályok és törvények, amelyek nehezen érthetők meg.

A Animációk oldalainak bemutatása. (2 perc)

4. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Animációk oldalán a ESA (European Space Agency) multimédia galériájában tetszés szerint válasszanak ki egy animációt!
2. Melyik tananyagrész tanításánál használnák fel?
3. Fogalmazzanak meg legalább három kérdést az animációhoz kapcsolódóan, amelyeket a tanítványaiknak is feltennének, amikor bemutatják nekik az animációt!
4. Munkájukról számoljanak be társaiknak is!

15 perc 5 perc

Az óra értékelése.

(lásd 8. sz. PowerPoint-bemutató)

Alternatív feladatok:

1. feladat: A földtörténet tanításakor (9. osztály) pl. a következő feladatot adhatjuk tanítványainknak:

A http://www.internationalmapping.com/index/Port_Electronic.html honlapcímen keressétek meg a Dinosaurusok kora (The age of the dinosaurus) című animációt. Tekintsétek meg! Válaszoljatok (egyéni vagy páros munka) a következő kérdésekre:

1. Hogyan változott a kontinensek helyzete a földtörténeti középidő során?
2. Állapítsd meg, mit jelent a Pangea kifejezés?
3. Mely kontinensek alakultak ki a Gondwanából?
4. A földtörténet melyik időszakában nyerték el mai helyzetüket a kontinensek?
5. Melyik kontinensen vannak felszínen kréta időszaki kőzetek? Miért ott?

15 perc 5 perc

2. feladat: A nagy földrajzi övezetesség tanulásánál javasolt feladat.

A https://www.youtube.com/watch?v=taHTA7S_JGk honlapon nézd meg a geography seasons című videót!

Válaszoljatok (egyéni vagy páros munka) a következő kérdésekre:

1. Milyen mozgásokat végez a Föld? (forog a tengelye körül és kering a Nap körül)
2. Hány fokos szöget zár be a Föld forgástengelye a függőleges síkkal. (23.5)
3. Mi történik a Föld forgástengelyével a keringés során? (nem változik)
4. Hová érkeznek merőlegesen március 21.-én a Nap sugarai? (Egyenlítőre)
5. Melyik félgömb kap több napsugárzást ezen a napon? (egyik sem, mert az éjszaki és déli félgömb ugyanannyi napsugárzásban részesül)
6. Hogyan nevezzük ezt a nevezetes jelenséget? (tavaszi napéjegyenlőség)
7. Hogyan alakul a nappalok és az éjszakák hossza ezen a napon? (egyenlő hosszú)
8. Milyen évszak van ekkor Magyarországon? (tavasz)
9. Hová érkeznek merőlegesen a Nap sugarai június 22.-én? (Ráktérítőre)
10. Melyik félgömb kap több napsugárzást ezen a napon? (az éjszaki félgömb)
11. Hogyan nevezzük ezt a nevezetes jelenséget? (nyári napforduló)
12. Hogyan alakul a nappalok és az éjszakák hossza ezen a napon? (az északi félgömbön hosszabbak az éjszakák)
13. Milyen évszak van ekkor Magyarországon? (nyár)
14. Hová érkeznek merőlegesen szeptember 23.-án a Nap sugarai? (Egyenlítőre)
15. Melyik félgömb kap több napsugárzást ezen a napon? (egyik sem, mert az éjszaki és déli félgömb ugyanannyi napsugárzásban részesül)
16. Hogyan nevezzük ezt a nevezetes jelenséget? (őszi napéjegyenlőség)
17. Hogyan alakul a nappalok és az éjszakák hossza ezen a napon? (egyenlő)
18. Milyen évszak van ekkor Magyarországon? (ősz)
19. Hová érkeznek merőlegesen a Nap sugarai december 22.-én? (Baktérítőre)
20. Melyik félgömb kap több napsugárzást ezen a napon? (a déli félgömb)
21. Hogyan nevezzük ezt a nevezetes jelenséget? (téli napforduló)
22. Hogyan alakul a nappalok és az éjszakák hossza ezen a napon? (a déli félgömbön hosszabbak az éjszakák)
23. Milyen évszak van ekkor Magyarországon? (tél)

20 perc 5 perc

13. 10. Ásvány és kőzetgyűjtemények az Interneten

13.1. 10. gyakorlat: Digitális ásvány- és kőzettárak tanulmányozása, képek letöltése a földrajzórához.

(3 perc) A földrajzórán bemutatott szemléltetőeszközök egyik fontos eleme az ásvány- és kőzetgyűjtemény. A gyűjtemények anyagával a valóságnak egy-egy tárgya kerül be a tanterembe, amivel közvetlenül szemléltethető a természet. A tanulók a kezükbe vehetik, megtapogathatják.

Az elektronikus formában „összegyűjtött ásványok és kőzetek” nem helyettesítik a valóság közvetlen bemutatását, de számos előnnyel rendelkeznek.

Alkalmazásukkal nem kell a nehéz darabokat a tanterembe cipelni. Bemutathatók olyan kőzetek is, amelyek egyébként nem találhatók meg az iskolai gyűjteményben. A számítógéphez csatlakoztatott projektor segítségével a tanulók kivetítve (szükség szerint kinagyítva) láthatják a tanár által előkészített szemléltetőanyagot.

A  Ásvány- és kőzetgyűjtemény oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. A  Ásvány- és kőzetgaléria oldalán keresse meg a bauxitot, a termésrezet és a hematitot!
2. Mentse el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!
3. Melyik tananyag tárgyalásánál használhatná szemléltetésként a képeket?

5 perc

2. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Ásvány- és kőzetgyűjtemények az Interneten oldalán keressen egy portált!
2. Milyen érdekes ásványokkal és kőzetekkel kapcsolatos honlapokra léphet innen?
3. Válasszon ki legalább hármat! Munkájának eredményét ossza meg társaival is!

10 perc 5 perc

3. feladat:

1. Tanítványait ásványbörzére, ill. -kiállításra szeretné vinni. Tájékozódjon!
2. A  Ásvány- és kőzetgyűjtemények az Interneten oldalon keressen egy olyan oldalt, ahol ezt megteheti! Mikor lesz a következő börze?

10 perc 5 perc

4. feladat:

1. Gimnázium első osztályában Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk című anyagrészt tanítja. Az iskolának, sajnos, nincs valódi kőzetgyűjteménye.
2. Ön digitális kőzetgyűjteményt szeretne összeállítani, amelyben a különféle keletkezésű kőzetek jelen vannak.
3. Segít a  Ásvány- és kőzetgyűjtemények az Interneten/ Kép.Tár.hu. Ásvány és Kőzettan honlap.
4. Készítsen egy minimum tíz darabból álló digitális gyűjteményt!
5. A kiválasztott kőzeteket mentse el a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába! Kőzetgyűjteményét mutassa be társainak is!

25 perc 10 perc

5. feladat:

1. Keresse meg a  Ásvány- és kőzetgyűjtemények az Interneten/mindat.org/Magyar Galéria oldalon az Önnek tetsző öt legszebb ásványt!
2. Mentse a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!

15 perc

Az óra értékelése

(lásd 9. sz. PowerPoint-bemutató)

14. 11. Digitális földrajzi feladatlapok és játékok

14.1. 11. gyakorlat: Digitális földrajzi feladatlapok és játékok tanulmányozása.

 (3 perc) A gyakorlás és a számonkérés hasznos eszköze lehet a számítógép. Ma már az interneten számtalan olyan honlapot találunk, amelyek a földrajztanításban jól használható tudáspróbákat, játékos fejtörőket, rejtvényeket tesznek közzé. Nem alkalmazható ugyan univerzálisan, de használatával játékos módon, minden erőfeszítés nélkül történhet a tananyag memorizálása, elmélyítése és ellenőrzése.

Az interaktív földrajzi játékok új lehetőségek tárházát nyitják meg a földrajz tanításában–tanulásában. A földrajzi játékok javítják a térképhasználat készségét, hozzásegítenek a topográfiai ismeretek elmélyítéséhez. Motiválók és fejlesztik a tanulók gondolkodási és problémamegoldó képességét.

A  Feladatlapok és Földrajzi játékok oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. Ön Magyarország földrajzát tanítja az általános iskola 8. osztályában. Válasszon egy elektronikus tesztet, amellyel lemérhetné tanítványai topográfiai tudását!
2. Segít a  Feladatlapok az Interneten oldala.

Próbálja ki Ön is a feladatlapot! Hány %-os teljesítménnyel sikerült megoldania?

15 perc

2. feladat:

1. Felszínformáló folyamatokról tanít a gimnázium első osztályában. Keressen a  Feladatlapok az Interneten oldalán olyan tudáspróbát, amit házi feladatként feladhatna tanítványainak gyakorlásra!
2. Próbálja ki Ön is a tudáspróbát! Sikerült hibátlanul megoldania?

20 perc

3. feladat:

1. Ön Európa földrajzát tanítja a gimnázium második osztályában! Gyakorlóórát szeretne tartani. A  Földrajzi játékok/Térképes játékok a földrajz tanításához oldalán keressen olyan játékokat, amelyeket használhatna az órán!
2. Oldja meg Ön is a játékos feladatokat? Hány % volt a legjobb teljesítménye?

20 perc 5 perc

4. feladat:

1. Alakítsanak párokat! Tanítványai motiválására földrajzi játékokat keres.  Segít a  Földrajzi játékok oldala.
2. Próbálja ki ön is a játékokat!
3. Válassza ki az Önnek legjobban tetsző három játékot!
4. Mely tananyagrész tanításánál fogja felhasználni?
5. Munkájának eredményét ossza meg társaival is!

20 perc 5 perc

Az óra értékelése

(lásd 10. sz. PowerPoint-bemutató)

15. 12. Digitális óratervezetek, földrajzi tanulmányi kirándulás tervezetek, szakköri és erdei iskolai programok

15.1. 12. gyakorlat: Digitális óratervezetek, földrajzi tanulmányi kirándulástervezetek, szakköri és erdei iskolai programok tanulmányozása.

(3 perc) Az óratervezet az egyes tanórák konkrét feladatterve, a tervezési folyamat utolsó láncszeme. Az óra eredményessége szempontjából óriási jelentőséggel bír, ezen múlhat a tanóránk sikere vagy kudarca. Az óratervezet megírására semmilyen írott szabály nem kötelezi a tanárokat, ám még a rutinos tanárok sem mellőzhetik. Nem szükséges, hogy merev formai előírásoknak megfeleljen, azt azonban meg kell tervezni, hogy mely tananyagrészt dolgozzuk fel, milyen ütemezéssel, milyen módszerekkel. El kell dönteni, hogy milyen tartalmat tervezünk megtanítani. Ettől függ, hogy milyen óratípusban akarunk dolgozni, milyen módszert és eszközrendszert, milyen időbeosztással kívánunk alkalmazni. Sok más lényeges szempontot is figyelembe kell még venni, pl. mindenkori országos és helyi követelményrendszereket, a tanulócsoport adottságait, érdeklődését stb.

A nEtSZKÖZKÉSZLET folyamatosan bővülő óratervezet-kínálata motiváló, változatos munkaformákat felvonultató órákhoz nyújt segítséget. Ilyenek a csoportmunkát alkalmazó, projektmunkát leíró óratervezetek, a digitális technikát igénylő tanórák vázlatai. Ma már a pedagógusok nem kételkednek abban, hogy a sikeres tanárnak az alapos szaktudásán túlmenően a korszerű taneszközök hatékony alkalmazását is ismernie kell. Valószínűleg bátrabban vállalkoznak rá, ha konkrét óravázlatok állnak rendelkezésükre.

A  Óratervezetek oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. Keresse ki a  Óratervezetek oldalán az Afrika vízrajza című óratervezetet.
2. Töltse le és helyezze a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába!
3. Tanulmányozza át az óratervezetet!
4. Milyen főbb adatokat ad meg az óratervezet?
5. Milyen munkaformában dolgoznak a tanulók ezen az órán?
6. Egyezik-e ez elvárásaival?
7. Milyen elektronikus szemléltetőeszközöket vonultat fel az óratervezetben leírt óra?
8. Egyezik-e ez elvárásaival?

15 perc 5 perc

 (3 perc) A földrajzoktatásnak különleges formája a tantermen kívül végzett munka, a terepgyakorlat. Kiváló lehetőséget kínál erre a tanulmányi kirándulás. Sajnos, a terepgyakorlatot az általános iskolai földrajzórák során keveset alkalmazzák. Pedig ez a legjobb olyan lehetőség, ahol a gyerekek konkrét tapasztalatokra tehetnek szert. Az irányított információgyűjtést (konkrét tapasztalatok), ezen információk tanulmányozását (analízis), az információ átvitelét (fogalomformálás, generalizációk), annak megvizsgálását, hogy e fogalmak között felfedezhetők-e összefüggések (szintézis), amelyek talán másutt is alkalmazhatók lehetnek (aktív alkalmazás) sokan a komplett tanulási folyamat példájaként értékelik. Mégis sok tanár habozik ezt kipróbálni. A nEtSZKÖZKÉSZLET/ Tanulmányi kirándulás – Szakkör oldalak kirándulástervezeteinek tanulmányozása és az ide vonatkozó információs oldalak tanulmányozásával, új kirándulástervek készítésével a tanárjelöltek ez irányú készségeit fejleszti.

 Tanulmányi kirándulás - szakkör oldalainak bemutatása. (2 perc)

2. feladat:

1. Ön tanulmányi kirándulást szervez tanítványainak a Zempléni-hegységbe.
2. Segít a  Tanulmányi kirándulástervezetek oldala.
3. Töltse le a talált kirándulástervezetet a Saját elektronikus eszközkészletének megfelelő mappájába! Tanulmányozza át a tervezetet! Tetszik-e Önnek a program?
4. Mivel egészítené még ki?

15 perc

3. feladat:

1. Alakítsanak párokat! Önök tanulmányi kirándulást szerveznek tanítványaiknak a Visegrádi-hegységbe.
2. A  Tanulmányi kirándulás/Kirándulások tervezéséhez használható honlapok segítségével tervezzen meg egy kétnapos tanulmányi kirándulást!
3. Kirándulástervezetüket mutassák be kollégáiknak is!

15 perc 10 perc

4. feladat:

Ön erdei iskolát szervez tanítványainak. Segít a  Tanulmányi kirándulás – Szakkör/ Erdei iskola oldala.

1. Mire figyeljünk az erdei iskola megszervezésekor?
2. Fogalmazzon meg legalább öt szempontot!
3. Az erdei iskolai adatbázisban nézze meg a programkínálatot, és válasszon egy Önnek tetsző ajánlatot, ahová szívesen elvinné tanítványait!
4. Munkájának eredményét ossza meg társaival is!

10 perc 5 perc

Az óra értékelése

(lásd 11. sz. PowerPoint-bemutató)

16. 13. Tantervek, dokumentumok, pedagógia témájú honlapok információs oldalai

16.1. 13. gyakorlat: A földrajztanár számára nélkülözhetetlen tantervek, dokumentumok, pedagógia témájú honlapok információs oldalainak tanulmányozása

 (3 perc) A tanterv – általános megfogalmazásban – az a dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert, műveltségi tartalmakat, s azok elrendezését írja elő (Kotschy 1998).

A magyar közoktatásban a Nemzeti alaptanterv (NAT) a tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma.

A kerettantervek a NAT és az iskolák helyi tantervei közé ékelt szabályozók. Az Oktatási Minisztérium központi kerettantervet adott ki, de akkreditálhatók alternatív kerettantervek is. A helyi tantervek egy-egy iskola oktatási folyamatának konkrét szabályozó dokumentumai.

A tanmenet az egyes pedagógusok adott osztályokra konkretizált terve; általában egy tanévre szól.

A  Tantervek, dokumentumok és Pedagógiai témájú honlapok oldalainak bemutatása. (2 perc)

1. feladat:

1. A  Tantervek, dokumentumok oldalán tanulmányozza át a Nemzeti alaptanterv Földünk és környezetünk műveltségi területet!
2. Milyen fejlesztési feladatokat tűz ki célul?

10 perc

2. feladat:

1. Alakítsanak párokat! A  Tantervek, dokumentumok/ Kerettantervek oldalán tanulmányozza át a 9. osztálynak szóló kerettantervet, annak szerkezetét!
2. Válasszon ki tetszés szerint három tevékenységformát, és keressen hozzá olyan témakört, amelyek tartalmához hozzáilleszthetők a kiválasztott tevékenységformák!

10 perc 5 perc

3/A feladat:

1. Alakítsanak ki négyfős csoportot! Ön egy szakértőcsoport tagja, aki a „Vad Föld” természeti jelenségeit vizsgálja.
2. A következő kérdésre kell választ adnia:
3. Most költöztem San Franciscóba, és kissé aggódom a földrengések miatt. Évekkel ezelőtt az emberek „egy óriási földrengésről” kezdtek beszélni, amely Kaliforniát fogja érinteni.
4. Milyen reális veszélye van ennek?
5. Melyik volt az emberiség történetének legnagyobb földrengés okozta katasztrófája?
6. Válaszát demonstrálja animációval is!

Segít  Érdekességek/Különleges honlapok oldala.

10 perc 5 perc

3/B feladat:

1. Alakítsanak ki négyfős csoportot! Ön egy szakértőcsoport tagja, aki a „Vad Föld” természeti jelenségeit vizsgálja.
2. A következő kérdésre kell választ adnia:
3. Elfuthat-e az ember a lávafolyam elől?
4. Miért törnek ki egyes vulkánok, mint pl. a Vezúv és a Krakatau hatalmas robbanással?
5. Hogyan okozhat a vulkánkitörés pillanatok alatt pusztító katasztrófát?
6. Válaszát demonstrálja animációval is!

Segít  Érdekességek/Különleges honlapok oldala.

10 perc 5 perc

3/C feladat:

1. Alakítsanak ki négyfős csoportot! Ön egy szakértőcsoport tagja, aki a „Vad Föld” természeti jelenségeit vizsgálja.
2. A következő kérdésre kell választ adniuk:
3. Ha a cunamik energiavesztés nélkül terjednek át az óceánon, akkor miért nincs cunamihatás mindenütt a tengerpartokon minden esetben, amikor a tenger alatt kipattan egy földrengés?
4. Válaszukat demonstrálják animációval is!

Segít  Érdekességek/Különleges honlapok oldala.

10 perc 5 perc

4. feladat:

1. Diáknap van az iskolában. Tanítványait szeretné meglepni a földrajzórán valamilyen nem mindennapi földrajzi témájú feladattal, humorral, játékkal.
2. Keressen ilyet a  Érdekességek/Különleges honlapok oldalán

10 perc 5 perc

Az óra értékelése

(lásd 12. sz. PowerPoint-bemutató)

16.2. 14. gyakorlat: A számítógéppel támogatott földrajzóra megszervezése az általános és középiskolában. Forgalomban levő, földrajzi tartalmú interaktív szoftverek kiválasztása, alkalmazása. FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET alkalmazása a földrajzórán. A számítógéppel támogatott földrajzóra óratervezetének és saját készítésű elektronikus eszközkészlet bemutatása

Irodalomjegyzék

Kötelező irodalom:

A földrajztanár elektronikus eszközkészlete – FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET interaktív, multimédiás honlap http://netszkozkeszlet.ektf.hu

Pajtókné Tari I. (2007) Földrajztanítás az információs társadalomban. nEtSZKÖZKÉSZLET – a földrajztanár elektronikus eszközkészlete. Iskolakultúra. 4. szám. pp.: 93–101

Pajtókné Tari I. (2005) A multimedialitás szerepe a földrajz tanításában. Agria Média 2004. Digital Identity is the Passport to Europe. VI. Megvalósult gyakorlatok 2: Digitális Információs rendszerek. Líceum Kiadó. Eger. pp. 329–337.

Ajánlott irodalom:

Kárpáti Andrea – Molnár Éva (2004) Képességfejlesztés az oktatás informatika eszközeivel. Magyar Pedagógia 104. évf. 3. sz. pp. 293–317 Teljes szöveg. PDF formátum

Kleininger Tamás (2006) IKT–eszközök a földrajz oktatásában. Új Pedagógiai Szemle. Február. Forrás URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-02-in-Kleininger-Ikt

Elektronikus formában elérhető irodalom

Jesus Reyes Nunez (2006) Multimédia a térképeken Forrás URL: http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/multim/digterk.htm

Fájlok

08_videoklip_animacio_zene.pdf

03_kepek_abrak.pdf

09_asvany_kozet.pdf

12_tantervek_docum.pdf

07_ismk_tank_szakf_szakc_geogr_tudag.pdf

06_el_virt_enc_adatbazis.pdf

11_oraterv_tankir_erdeiisk.pdf

02_foldr_internetes_oldalak.pdf

04_terkepek.pdf

05_cd_interaktiv_szoftver.pdf

10_ feladatl_jatek.pdf